CSÁK GYÖNGYI
                           (1950 - )
                           Epilógus

Rátok hagyjam? Nektek adjam az édes, bús
gondolatot? Kell-e szóhasmenésem, meg-megvillanó
színeim, dörgéseim, rettegéseim, fohászaim?
Felfedeznétek-e arcaimban arcaitokat?
Érdemesek vagytok-e alázataim, csendes haldoklásom
titkaira, lelkesedés-őrületemre, miképp akarok
megbújni egy vers gyenge sátorában?
Egykor hittem, hogy templomot építek
szavakból, szentélyt, ahová tisztelettel
léptek be majd, s ha megtaláljátok,
sem gyűrtök vécépapírt végakaratomból.