egy mutáns Creative Commons License 2009.05.27 0 0 808

Valóban, az R a (specifikus) gázállandó szokott lenni, ami valóban R=Ru/M, ahol M a móltömeg g/mól, Ru az egyetemes/univerzális gázállandó = 8,314 J/mól,K

Zavaró, hogy a példában a levegő gázállandója szerepel, megadva pedig oxigén van. Ugyanis a levegő móltömege Ml=kb 28,9 g/mól, amiből

Rl=Ru/Ml=8,314 J/mól,K / 28,9 g/mól = 0,287 J/g,K = 287 J/kg,K

Ezzel szemben az oxigén (O2) móltömege Mo2 = 32 g/mól (mert kétatomos gáz), azaz

Ro2=Ru/Mo2=8,314 J/mól,K / 32 g/mól = 0,26 J/g,K = 260 J/kg/K.

Tehát oxigén szerepel, de levegőre van az adat. Ez zavarhatott meg Téged.

 

A példánál abból kell kiindulni, hogy az oxigén/levegő ideális gáz, azaz igaz rá az ideálsi gáztörvénynek nevezett képlet:

pV=mRT

ahol adott:

p = 2,5 atm a nyomása

V = 60 dm3 a térfogata

m = 50 g a tömege

R = ... J/kg,K a gázállandója

T pedig az "olyan hőmérsékletre", ismeretlen

 

Ebből az "olyan hőmérséklet" kiszámolható:

T=pV/mR, vigyázz a mértékegységekre!!, pl.T K-ben jön ki.

 

Namost a térfogatot kérdezi T=40 °C hőmérsékleten.

Mekkora nyomáson? Ha ugyanúgy 2,5 atm-n, akkor a térfogat állandó nyomáson a hőmérséklettel arányos (K-ben)

 

Ha más nyomáson kérdezi, akkor adja meg, hogy mekkorán, és akkor marad az eredeti gáztörvény.

 

Rendben?

1m

Előzmény: atom87 (807)