Szia Kanut!

Csak részben kapcsolódik ehhez a témához a janicsárok és a szpáhik között meglévő versengés, amire sok példát lehetne hozni az oszmán történelemből és amely sok esetben túllőtt az egészséges fegyvernemek közötti versengés keretein.

Földi Pál hoz egy esetet, most évszámra hirtelen nem emlékszem, valamikor 17. század, amikor a janicsárok és a szpáhik közötti versengés Isztambulban véres zavargásokba torkollott.

A kérdéshez hozzátartozik, hogy mind a janicsárok, mind a portai (központi) szpáhik magukat tartották az oszmán hadsreg elitalakulatának, legértékesebb és legkiválóbb alakulatának..

Azonkívül mindkét társaság nehezményezte a másik által kapott előjogokat és kiváltságokat.

Arra is volt példa, de az már a 17. sz. végi felszabadító háború időszaka, hogy a szpáhik - gyávaságból vagy számításból ?, - a csatamezőn cserben hagyták a janicsárokat, akiket aztán a császári (osztrák) gyalogság és tüzérség egy szálig halomra lőtt.

Szóval, ment az adok-kapok.

És talán az sem véletlen, hogy amikor II. Mahmud szultán 1826-ban felszámoltatta a janicsárságot, az anatólliai csapatok egy bizonyos Mehmed pasa parancsnoksága alatt szíves-örömest jöttek a szultáni parancsra Isztambulba, hogy leszámoljanak az akkor már inkább hírhedt, mint híres janicsárokkal.