MARÀCZ LÀSZLÒ: A finnugor elmélet tarthatatlansàga nyelvészeti szempontbòl

<<..A Magyar fordulatban [1995-ben hollandul megjelent könyve a szerzônek, aki amszterdami egyetemi tanàr]
a köv. 10 pontban foglaltam össze a magyar nyelv finnugor rokonsàgàra vonatkozò biràlatomat.

1. A finnugor elmélet bebizonyitàsa csak szavak alapjàn történt kisérlet. A nyelvészeti kutatàsok azonban csak e szàzadban, a màsodik vilàghàboru utàn bontakoztak ki igazàbol. Mikor finnugor nyelvrokonsàgrol beszélünk, akkor fôleg lexikai pàrhuzamokrol van szo.

2. A finnugor elmélet aluldeterminàl. Nem lehet olyan lexikai pàrhuzamokat izolàlni, amelyek csak a fu nyelvekre érvényesek és màs euràzsiai nyelvekre nem, mint pl. az altàji nyelvekre, törökre, mongolra stb.

3. A finnugor hangtörvények levezetése nem àll szilàrd alapokon. Az indogermanisztika, ahonnan eredetileg a "hangtörvények"-koncepcio szàrmazik, màr feladta a hangtörvényekkel valo nyelvészkedést.

4. Az un. finnugor alapnyelv rekonstrukcioja önkényes; A vogul szogyökökröl feltételezik, hogy azok az eredeti uràli/finnugor alapszokincset tükrözik. Emellett azonban nem szolnak nyelvészeti érvek.

5. Björn Collinder, svéd nyelvész az uràli/finnugor alapnyelvekben kb. 400 alapszogyököt hatàroz meg, a MTA àllitolagos 1000 fu szogyöke gàtlàstalan tulzàs. Emelett nem mindegyik alapnyelvbeli szogyök fordul elô az összes finnugor nyelvben. A mai finn nyelvtudomàny erôsen revidiàlja a fu. nyelvelméletet. A finn nyelv fu nyelvrokonsàga helyett a finn nyelvészek a finn-ògermàn vonalat kutatjàk, illetve a finn kontinuitàs elmélet hivei.

6. A finnugor nyelvrôl egyàltalàn nem léteznek irott forràsok. Igy a fu alapszokincset nem lehet dokumentàlni, sem az un. hangtörvényeket, sem az un. késôbbi feltételzett nyelvközösségeket, mint az ugor, volga-finn, stb. emiatt az egész finnugor alapnyelv merô feltételezés. Ezt a finnugor nyelvészek maguk is beismerik.

7. Közismert, hogy az MTA Történeti Etimologia Szotàràban (TESZ) nagyon sok az ismeretlen eredetû szo. Felmerül a kérdés, hogy a TESZ miért nem tesz kisérletet e szavak kapcsolatainak a régi kulturnyelvekben, pl. sumérban, szanszkritban valo felkutatàsàra, vagy egyszerüen magyar eredetûnek elkönyvelésére, feltéve, ha azok valoban igazolhatoén magyar eredetûek?

8. Alapvetô grammatikai különbségek vannak a magyar és finnugor nyelvek között, pl. a finnugor nyelvek közûl csak a magyar ismeri az igekötô-rendszert. A finnugrista Décsy Gyulànak ez szintén feltünik, de szerinte ez a magyarok vàndorutjànak tulajdonithatò. A Hajdu-Domokos szerzôpàrosnak ez fel sem tûnik. holott összesen 20 grammatikai jelenséget vizsgàlnak a fu nyelvekben. (szamojéd, obi-ugor, magyar, permi, mordvin, cseremisz, finn, lapp): nem veszik észre, hogy ilyen tàblàzatokkal erôs ellenérveket szolgàltatnak a fu nyelvrokonsàg ellen. Ez különösen szemlélteti is a finnugrisztika àltal alkalmazott kettôs mércét.

9. Hunfalvy Pàl az 1851-ben az Akadémia Ertesitôben kiadott dolgozatàban amellett érvel, hogy magyar szogyököket nem lehet szoelemzéssel felderiteni. (Tette mindezt akkor, amikor màr javàban folytak a kutatàsok az oriàsi szokincset felölelô szotàr készitésére, a magyar nyelv belsô összefüggés-rendszerének feltérképezésére. Ez a CZFo-szotàr ma is pàrjàt ritkitja és potolhatatlan kulturàliskincsünk.) Magyar szoelemzést csak a rokonnyelvek segitségével lehet elvégezni. Sehol nem olvassuk azonban, hogy hogyan lehet a rokonnyelveket meghatàrozni. Jobb hijàn feltételezhetjük, hogy csak szopàrhuzamok alapjàn gondolja. ha igen, akkor ez a körérvelés klasszikus példàja. Ugyhogy egy bizonyos lexikai elem a magyarban csakis akkor szogyök, ha az a rokonnyelvekben elôfordul. Rokonnyelveket pedig csak ugy tudunk megàllapitani, hogy ha közös szogyökökkel rendelkeznek. A modern nyelvészet elveti Hunfalvy e szoelemzési modszerét, mert a lexikai elemek belsô rekonstrukciojàt tartja döntônek. A magyar nyelv rendszerébôl következik az, hogy valamely elem szogyöknek minôsül-e vagy sem. Emiatt a hunfalvy-paradigmàt logikai, azaz tudomànyos alapon a modern nyelvészet elutasitja. Mivel ez aparadigma (modszer) képezi a finnugrisztika alapparidigmàjàt, emiatt az egész paradigma tévuton jàr. A TESZ-nek is ez az alapprogramja. A Hunfalvy-program olyan bizarr következtetésekkel jàr, hogy a magyarban lehetnek szogyôkök csak és csakis akkor, ha azok a rokonnyelvekben is elöfordulnak. Ezeket ekkor fu eredetûnek nevezi. Ami nem fordul elô màs fu nyelvekben, azt csak jövevényszoként kezeli.

10. Nyilvàn a magyar lexikai gyökök a magyar szotàrban keresendôk és nem màsutt. Czuczor Gergely és Fogarasi Jànos szerint a magyar gyökök egyszotagu lexikai elemek, ragok és jelek nélkül. Erre az egyértelmû nyelvészetre épül a Czuczor-Fogarasi szotàr. Tovàbbi elv, hogy a magyar szogyökök nem àllnak egyedül önmagukban, hanem rokonithatok hasonlo alaku és jelentésbeli gyökökkel. Ezek a szogyök-halmazok alkotjàk az un. "szobokrokat". Igy a magyar szogyökök arrol ismerhetôk fel, hogy szobokrok tagjainak minôsülnek....>>>
folyt.