V. GIESSWEIN SANDOR

<< :Mizraim és Assur tanusàga volt a magyar irodalomban az elsô könyv-terjedelmü munka, amely az egyptologia és asszirologa eredményeinek a szentiràshoz valo viszonyàt fejtegette.
Giesswein (1887) könyvének a sumir és magyar nyelvrokonsàgrol szolo részében, a Kaldea öslakoi àltal beszélt nyelvet hatàrozottan a turàni illetve ural-altàji nyelvcsalàdba tartozonak tekintette. A rokonsàg kimuatàsàra az embertani érvek érintése mellett alapos nyelvtani összehasonlitàst végzett.
Pl.
- Mindkét nyelv agglutanàloan ragozò, ellentétben a tövet hajto indo-europai és sémi nyelvekkel.
- A viszonyragok és képzök a sumirban ugyanugy, mint az ural-altàji nyelvekben elkopott fönevek. Mindezeket a nyelveket jellemzi a rag és a szotö közti magànhangzo harmonia.
- Rokon vonàsa sumir és az ural-altàji nyelveknek hogy egyszerü ragokkal ki tudja fejezni a névszo olyan viszonyait, amikor az indo-europai és sémi nyelvek külön elôljàro szokat alkalmaznak, pl. ada-ra = atyà-nak; to the father.
- Közös jellemzöje e nyelveknek a birtokrag hasznàlata, melyekhez tovàbbi viszonyragok illetszthetök, igy pl. a sumir ada-na-ra ua.ugy van képezve, mint az azonos jelentésû magyar aty-jà-nak. (to his father)
- Vilàgosan levezethetô több magyar és sumir birtokrag közeli hasonlosàga, tovàbbà a birtokragok és föleg a magyar tàrgyas igeragozàs több személyragjànak a sumir személyes névmàsokkal valo szembetünö egyezése. (pl. mu=én, ada-mu = atyàm; duga-mu = beszéle-m; zu =te, ada-zu = atyà-d; duga-zu= beszél-sz, beszéle-d stb.
- A nyevtani hasonlosàgokhoz jàrul még a szokincs böséges egyezése, mely Giesswein szerint kétségtelenné teszi, hogy a sumir és a mai ural-altàji nyelvek azonos nyevcsalàdba tartoznak....>