Lassan vége a szezonnak, eszembe jutott pár gondolat.


Lemaradtunk a mezőnytől a pontokat tekintve.
Lemaradtunk a mezőnytől a játékot tekintve.
Lemaradtunk a mezőnytől a játékosokat tekintve.
Lemaradtunk a mezőnytől nézőszámot tekintve.
Lemaradtunk a mezőnytől szurkolást tekintve.
Lemaradtunk a mezőnytől színészetet tekintve. (Nincs Kálmán "közelembe jönnek eldobom magam" Lászlónk.)
Lemaradtunk a mezőnytől bíróverés tekintetében.
Lemaradtunk alattomosság tekintetében is. (Sajnos már nincs Lakatos Péterünk.)



(Lakatost örökre eltiltanám a kosárlabdától a hétvégi tette miatt. Ez már nem az első ilyen volt nála. Szerettem Lakatost mint játékost és mint embert is, de emberileg egy a nulla szintjére süllyedt a szememben.)