Egy kis fogalmi útmutató azoknak akik rosszul ismerik a képzelet fogalmát s tévesen azt hiszik hogy a  gondolkodásuknak , problémamegoldásuknak  semmi köze ehez.

 

Képzelet fogalma: A környezet belső modellje, mentális kép, kognitív térkép. A képzeletbeli képek az észlelési funkciókból származnak, ezek anticipációi (előrevetítés, elővételezés) készenléti állapotot teremt.

A készenléti kép leggyakrabban vizuális formában jelenik meg, de anticipálhatók tapintási, hallási, ízlelési és szaglási élmények is. A valóságban az érzéki élményeket és képzeleti képeket nem szoktuk összekeverni, még akkor sem, ha az ún. agytérkép technikával ( EEG, agy vérellátó hálózatának a mérése ) bebizonyította, hogy ugyanazon specifikus agyterületek vesznek részt a képzeleti feladatokban, mint az észlelésben.

A képzeletek és az emiatti “hazugságok” csoportosítása:

1. konkrét vagy absztrakt; nem a félrevezetés vezérli a gyereket, maga is hisz abban, amit mond

2. reális vagy irreális ( mese ); a mesét a kisgyerek úgy éli meg mint a valóságot, 4-5 éves korra már ütközik benne a mese és a valóság, jelentkezik a mese tudat.

3. akaratlagos ( szándékos ) vagy önkéntelen, a büntetés elkerülése érdekében

4. produktív vagy reproduktív / analízis, szintézis /

Normális lelki működés esetén a mentális ( értelmi ) folyamatok megnyilvánulásai során képesek vagyunk az anticipációk felbontására, leválasztására és befolyásolására. Ez a képességünk társadalmilag meghatározott, ezért a történelmi helyzetek és az egyén szocializációja tette lehetővé a kialakulását. A képzeleti képekben a tárgyak és a dolgok között mindig lenni kell valamilyen kapcsolatnak, összefüggésnek. A tárgyak, dolgok kölcsönhatásban vannak egymással. A képzeleti és észlelési kép gyakran interferál ( kapcsolatba lép egymással ).

A képzelet kapcsolatban áll a gondolkodással, az emlékezéssel, és az észleléssel.

Az anticipáció / előre vetítés, előre vételezés / jellemzői:

- felbontható

- leválasztható

- manipulálható

- interferál

Feltűnő hasonlóság az észlelési és a képzeleti folyamatok között. Mentális forgatás kísérlete. A tényleges elmozdulás mértékével arányosan a megoldáshoz szükséges idő.

Perky kísérlete: nem tudták elkülöníteni a képzeleti és az észlelt képet. A képzelet elősegíti az emlékezést ( helyek, módszerek, képzeleti képek ) és a problémamegoldást."