A két háború közötti bútoroknál maradva:
a szivem szakadt meg, amikor a múlt hétvégén szét kellett bontanom egy ruhásszekrényt. A házzal együtt vettem, 5 eft-ért, bútorlapból van. 1956-ban gyártották, a nagyszüleimnek is hasonló van. Sajnos a pincében állt kb 10-15 évig, így az alja annyira elkorhadt a csapozásoknál, hogy a saját súlyát sem bírta el, amikor a helyére mozgattam volna. Németországban készült a hátlapi bélyegző szerint, és 1-2 mm-es bükk furnér van 8 meg 18 mm-es táblás fenyő lapokon. Eltettem minden használható alkatrészét, még romjaiban is tetszett. Az ajtólapok akkorák, hogy asztallapnak még simán jók, a hátlap is egyben van, 120x160 cm-es, és 10 cm vastag.
Ha gyártanának most ilyet, tutira csak ilyet vennék... Gondolom ezek megkímélt, használható állpotban egy vagyonba kerülnek még most is.