,,Nézeteid ismerve nem lepődtem meg"

Ennek a nézeteimhez semmi köze. Ez maga a gyakorlat. A németek ugyan ezt tették. Egy felderítő csoport, ha ,,nyelvet" szedett, kikérdezés után, amint megkapták a szükséges információt - likvidálták a foglyot (és ez az ÖSSZES hadseregben így volt). Csak akkor maradt életben a fogoly, ha fontosabb információval bírt, és volt lehetőség az elszállítására.

A köztörvényesek likvidálását meg célszerűnek tartom. Így is rendkívül megkeserítették a lakosság életét (még azok is, akik esetleg nem álltak be német szolgálatba, hanem bandákba összeverődve fosztogatták a lakosságot. Ezeknek a bandáknak a felszámolása még pár évig folytatódott, már a háború után, gyakran egész hadosztályokat kellett bevetni ellenük, légierővel és folyami flottillákkal együtt. Voltak olyan helyszínek, ahol többezer SzMERS tisztet és ügynököt mozgósítottak egy-egy ilyen akcióra.

Ha én kapnék olyan helyzetben, mint ami 1941 júniusában - júliusában volt a SzU nyugati területein parancsot, hogy döntsem el mit evakuálok: egy gyűjtőfegyházat, egy gyermekotthont vagy egy ipari üzemegységet, amely - mondjuk - aknaalkatrészeket gyárt, akkor természetesen az ipari egység evakuálása mellett döntök és igyekszem a minimumra csökkenten a köztörvényesektől származó veszélyt. Magyarán szólva: be a karámba és géppuskát nekik. Sajnálom, a háborúban nem működik a humanizmus. A kényszerhelyzet kényszermegoldásokat szül.

,,A német oldalra került szovjet állampolgárokról van neten elérhető statisztika?"

Vannak statisztikák. Attól függ, hogy mire vagy kiváncsi.