Kedves Levelezőtársaim!

Sokszor említettem, hogy nagyon becsülöm az óvodai nevelők munkáját. Unokáimon látom, hogy amit ott kaptak, azt még a jó családi otthon sem tudná pótolni. A közösség, a sok közös játék, a kicsinyek között szövődő barátság egész életre szóló indítást ad a gyermekeknek. Jól esik, hogy nagyapa létemre minden évben megtisztelnek azzal, hogy meghívnak az anyáknapi ünnepségre. A meghívásnak természetesen eleget teszek, mint tettem ezt ma délelőtt is. Hogy kerül ez kapcsolatba a városvédelemmel?

Úgy, hogy menet is, jövet is azt láttam, hogy a Katonavárosban szorgalmas kezek takarítanak, szedik a szemetet, nyírják a füvet. Örömöm mellett felébredt bennem az aggodalom. Vajon holnapra is tiszta marad-e a városrész? Sajnos, rossz tapasztalataim vannak, de ezeket most nem részletezem.

Inkább arra gondolok, hogy mozgalmat kellene kezdeményezni a várható nyári idegenforgalom előtt, bevonva a teljes lakosságot. Hiszek abban, hogy embertársaink 99 százaléka a tisztaságban, rendezett környezetben érzi jól magát. Az 1 százalékot kell rávezetni, hogy megértse, ne legyen minden játszótér, autóbuszmegálló tele cigarettacsikkel, minden fal összefirkálva, a zöldterületet ne csúfítsák eldobott sörösdobozok, nejlonzacskók. Javasolom, tegyünk egy kísérletet!

Tisztelettel:
Gál Zoltán