Nem a tanulmányokon van a hangsúly. Hanem azon, hogy a bukdácsolás az egy olyan látványos eredménye a nemtörődömségnek a felelőtlenségnek, amit nem lehet eltitkolni.

Mi ez szöveg: "...miért kell a hagyományokat egy tanulmányi verseny szintjére zülleszteni..."? Szerintem fel sem fogod, hogy mit írsz.

A diákéletben a legkevesebb szerep a tanulmányoknak? A diák = hallgató = tanuló első számú feladata a tanulás. Ezt lehet közösségben is művelni, akkor meg van a közös alkotás élménye. Ha van közös alkotás, akkor közös sikerélmény, ha van közös sikerélmény, akkor van összetartó erő, ha van összetartó erő, akkor van jövő.

Miért van az, hogy a közös bebaszáson túl nem sok diák jut az emberi kapcsolatokban, legyen az közösségi, vagy társas? Mert nincs közös sikerélmény, nem is tudják mi öröm úgy adni, hogy közben előre tudható a viszonzás. Nem tárgyakról beszélek, hanem pl egy közösen megírt felszólalás (lehet TDK dolgozat is) közös ismertetése, majd az elismerés/taps/siker közös élvezete.