Jó szerencsét!

 

Bányászkislány: mi alapján mondod magadról, hogy Firma? Mert részt vettél egy Frimaavató szakestélyen (a megnevezés is bicskanyitogató), vagy mert elég időt töltöttél az egyetem falai között, vagy mert alkottál valami maradandót a selmeci diákéletben?

 

A kívülálló (értsd már végzett) számára az SDN résztvevői a többség, mert ők mutatják magukat, ők nyilatkoznak. Aki nem nyilatkozik, az olyan, mintha nem is lenne. Ám, ha ők (SDN résztvevők) nem a többség véleményét képviselik, akkor sincs baj. A többség csinálja, ahogy akarja, attól mi még szintén csinálhatunk, amit akarunk. Az más kérdés, hogy kik az emberöltőkön átívelő zászlóvivők. Kik alkotnak felelősséggel olyat, amit évtizedek múltán is be lehet mutatni.

Ha már ilyen karakán módon kiállsz a véleményedért, akkor áruld el nekem légy szíves, hogy a bányászok miért nem indítottak évek óta Cantus versenyen senkit. A szavaidból azt vélem, hogy te a többség hangja szerint szólsz, így nyílván tudsz erre válaszolni.

 

Szerintem sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a mai reformkényszeres világban nehezen elfogadható az ódivatúság, a konzervatívizmus. Sokkal kényelmesebb hetykén megmagyarázni a történteket, mint igazodni valami ősi eszméhez.

 

Üdítő volt látni, hogy Miskolcon jelenleg mennyi baráti és asztaltársaság létezik. Mondjuk ez önmagában még nem biztos, hogy jó; ami értékessé teszi, hogy van bevallott céljuk. Van, amelyik a heti mulatozások miatt jött létre, de van olyan is, amelyik a dalkincs gondozását tűzte ki célul, másik a magyar borok megismerését és népszerűsítését. A szememben ők értékesebb diákéletet élnek, mint azok, akik pókereznek, whiskyt isznak és részegen, egyenruhában hőbörögnek a diszkóban.

 

Tudom, hogy minden korban voltak ilyenek is, olyanok is. Az arány azonban nem ilyen volt korábban. Már én is látom, hogy a létszám és a lehetőségek miatt mennyit veszített az összetartozás fényéből a selmeci diákélet (értsd úgy, hogy gyakorta az egyenruhások egymás mellett vannak, de nem együtt, nem köszönnek egymásnak, stb.). Viszont abban is biztos vagyok, hogy kitartó munkával meg tudunk valamit őrizni a mondanivalóból, az élethosszig tartó összetartozásból és a különbséglátó elvekből. A különbséglátás alatt nem a kirekesztést értem, de igenis figyelmet kell szentelni a semmitmondó, károkozó gondolatok, mindenmindegy elvek kiszűrésének.

 

Szacsa

 

ui: Antenna! Nem érdekel, hogy ki mit hány mondatban tud/akar leírni. Kérlek ne szabd meg és főleg ne minősítsd a hozzászólásaimat. Vagy érts velem egyet, vagy vitázz, de ne minősíts. Két dolog miatt: 1. náladnál némileg idősebb vagyok, 2. náladnál némileg többet tettem, +1. megtalálod a balektízparancsolat elején.

Abban is biztos vagyok, hogy ha többet beszélnénk, vitáznánk (ez csak felkészült partnerek között megy) a közös ügyünkről, akkor sokkal előrébb tartanánk. Van egy olyan érzésem, hogy az értékek megőrzésével és megszolgálásával vissazfordíthatnánk a DF rektorának azon véleményét, miszerint "Nem tudok azonosulni azzal a diákélettel, ahol parancsszóras isznak, és mindenki részeg. Úgy támoigatom, hogy nem ellenzem."

A ME rektora nyitó beszédében elmondta, hogy ideje példát venni az akadémia alapítoiról, akik az akkori válságra az iskolaalapítást adták válaszul. Amíg manapság a gazdasági és morális válságra mi az acsarkodást, a féltékenységet, a bárgyú mosolygást, a nem törődömséget, a álszentséget, az álszerénységet adjuk válaszul. Egyetértek a rektorral, valóban ideje cselekedni, de az nem megy úgy, hogy egymást magára hagyjuk. A megjelent gépész dékánhelyettes elmondta, hogy nagyon nem ért egyet azokkal a diákokkal, akik húzzák-halasztják a tanulmányokat. Ő ezt úgy látja, hogy az iskolában minden fontosabb, mint a tanulás és az alkotás. Te hova sorolod magad és magad fajtát? Ezen elvek mentén, hogy is várhatnánk el egy szellemi trógertől, hogy megértse a selmeci diákélet lényegét, a közös munka-közös szórakozás-közös sikerélmény-közös élet elvét.