:) Nem panaszkodtam, csak elmeséltem egy történetet, ami nemrég megtörtént velem. Egyáltalán nem érdekel, hogy és nem is fontos, hogy ott legyek (még ha kissé fájt is az elején), hiszen nagyon ügyesen megoldják a dolgot nélkülem is.

"Véleményem szerint a Selmeci Diákéletet nem lehet reformerként megélni, hiszen a hagyományőrzés az alapvetően konzervatív dolog."

Ez az amivel sohasem fogok és nem is tudok egyetérteni. És ez az álításod, amire mindent alapozva felépítesz egy légvárat HAMIS. Ezt szeretném megmutatni neked már évek óta, csak soha sem veszed észre.
Ha ez a mondat igaz volna, akkor ma németül énekelnénk, német nótákat, német diákszokásokat majmolnánk. És Deutsche Gesellschaft im Schemnitz-nek (Oedenburg-nak) hívnák, vagy akárminek ami előtte volt, a komplett diáktársaságot. Valamint szerdán és szombaton kötelezően sört vedelnénk. Nem volnának erdészek, kohászok, faiparosok, és a többi...
Szerény véleményem szerint.
Hol van már Péch Antal, Splény Béla, Dávid Béla, Zivuska Jenő, Vörös Ferenc, Tassonyi Ernő, Szitnyai Zoltán, Ruzsinszky László, ... ? (Hogy csak a legismertebbeket említsem) Mind mertek mást akarni, másnak lenni. Reformerek voltak, ma a diákhagyomány és a szakma amit szerettek, dicsfénnyel övezi fel fejüket. A reformerekét.
És ki tudja ma, ki volt Herchenröther Albert??? Nagyjából senki. Pedig konzervatív volt, ragaszkodott az elveihez, a hagyományaihoz. Ennyit a konzervativizmusról.
(a kérdés komoly, hogy egy kicsit tanuljunk is, ki volt Herchenröther Albert?)

Ne legyünk ennyire sarkosak! Próbáljuk meg azt mondani, hogy szeretjük a diákhagyományokat és teszünk is érte, de ne akarjuk már kisajátítani azokat.

Jó szerencsét!

Karrier