öntőszacsa Creative Commons License 2009.04.27 0 0 7508

Jó szerencsét!

 

Látod Karrier, ha nagyobb részt vállalnál a diákéletből még így filiszterként is, akkor szólnának. Úgy tűnik, hogy nem érdekel a kérdés, csak mint utólagos panasz.

 

 

SDN-en kiderült számomra, hogy a diákság értelmes része igenis igényli, hogy mi idősebbek valós közösséget vállaljunk velük, akár kezdeményezőként is. Van köztük olyan, aki az első néhány mondatot elutasítással fogadja, de kellő kitartással megértethettetjük és elfogadhattatjuk vele a Selmeci Diákélet azon alapértékeit, alapgondolatait, amelyekhez minden körülmények között ragaszkodni kell. Persze csak akkor, ha mi magunk is konzervatívan állunk a Selmeci Diákélethez. Véleményem szerint a Selmeci Diákéletet nem lehet reformerként megélni, hiszen a hagyományőrzés az alapvetően konzervatív dolog.

 

Felmerült egy két érdekes kérdés, például az egyik miskolci gépész balek (most már Valétabizotsági tag) a fejébe vette, hogy az 1988. utáni szalagavatós kupákról készült fényképeket összegyűjtené és egy könyv formájában kiadná. Esettanulmány lehet az ügyből az alábbiak szerint:

- Az ötlet maga jó, de arra a kérdésemre, hogy miből kívánja az előfinanszírozást megoldani, és körülbelül mekkora összegről beszélhetünk, csak csodálkozó tekintetet kaptam válaszul. Úgy gondolom, hogy a balek nevelést akkor hajtjuk végre teljes mértékben, ha megtanítjuk a balekoknak azt, hogy csak akkor szabad igazán fontos dolgokban nyílvánosság előtt nyilatkozni, ha minden részletet átgondoltunk, kidolgoztunk. Legalább egy kezdeti vitaanyag szintjére. Mivel a diákság nagy része (nincs a homlokára írva, hogy melyik tudja és melyik nem) nem így gondolkodik, nekünk tapasztaltabbaknak kéretlenül kell erről beszélni. Amelyik diák az ilyesfajta közeledést elutasítja, más módon kell közelítenünk, hiszen, ha már "kerítésen belül" került, próbálják meg úgy itt tartani, hogy nem csak úgy van a világban, hanem az idejét értelmesen tölti el. Ezeket a gondolatokat, igaz más szavakkal, Dr. Jakab Endre gépész dékánhelyettes és Dr. Patkó Gyula ME Rektor is megfogalmazta. Az ő szavaik szerint alkotni és dolgozni kell. Az alkotás nem feltétlenül valamilyen kézzel fogható tárgy elkészítését jelenti, lehet az egyéb szellemi érték is. Abban azt hiszem egyet kell értenünk, hogy valós értéket alkotni csak jól átgondolt módon lehet. Kár lenne a jó ötleteket veszni hagyni azzal, hogy a kitaláló, nem ismervén a helyes módot, kedvét veszti. Meggyőződésem, hogy ha a fent említett balek nem hozza szóba a könyv gondolatát és nem térünk ki a szükséges feltételekre, akkor rendkívül sok munkát beleölt volna, és nem lett volna semmi az ügyből, hiszen az esetlegesen elkészült "nyomdai alapanyag" kiadásának költségeire nem futotta volna a "tehetségből".

 

Jó szerencsét!

Szacsa