szürkepatkány Creative Commons License 2009.04.27 0 0 546

http://www.c3.hu/~magyarnyelv/08-3/holler.pdf

 

Itt elérhető Holler cikke.

 

Szerintem egyébként rosszak az érvei:

 

Anonymus a görögökön Bizáncot érti, ez vitán felül áll, Hollernél is. Akkor viszont a Macedónia határait miért az ókori viszonyok közt keresi? Mert volt olyan bizánci thema, hogy Makedonia, ami pedig határos volt a Fekete-tengerrel, viszont az Égeivel nem! Az Égei-tengerrel a Strymon ("Sztrümon") és Thrakia themák voltak határosak csak. Anonymus a saját korához viszonyítva nagyon jól használja a Makedonia (latinosan Macedonia) helynevet, mert az csak a Fekete-tengerig terjedt a bizánci tartománybeosztás szerint, és ugyan miért ne lehetne beszélni egy Duna és a Fekete-tenger által határolt csücsökről?

Másrészt a középkori kéziratok nem igazán használták az ae-diftongust, Holler pedig abból indul ki a módosításánál, hogy szerinte az eredetiben aegaeum állt, ami egy ilyen korú kézirat esetében, aminek az írásképe és iníciálé-díszítése a 13. sz.-ra mutat, finoman szólva képtelenség. Ha már ezt a szót feltételezzük, akkor ott 'egeum' formában kellett volna szerepelnie, ami csak igen nagy jóindulattal romolhatna 'nigrum' alakká.

 

Holler próbálkozása annak (a sajnos "profiknál" is előforduló) példája, hogy tételezzünk fel valamit, hogy mi volt az eredetiben, és addig-addig csűrjük-csavarjuk a ránk maradt forrást, amíg ki nem jön, amit feltételeztünk, ami ezután már bizonyossággá emelkedik.

Természetesen létezik paleográfiai alapú szövegrekonstrukció, de amit itt Holler csinált, az már bőven túlmutat ezen.