fairi1 Creative Commons License 2009.04.19 0 0 7318
ember gondolkozz!!!!
ezek bizonyítják iszugyi igazát? nem!
ha mindenre tudnánk a választ,akkor nem lenne értelme a fizikának....
még ha nem lesz higgs akkor se lesz fizika összeomlás,csak újra kell gondolni pár dolgot..
sötét anyag még rejtély..
iszugyi szar kísérletén mi esik együtt mi nem nem érdekel senkit..
egy szar jutub video,rengeteg hiba lehet benne..
nincs elég jó vákuum,edény falának ütköztek a dolgok..

vki kiértékelte a videot,ha 100%-osnak vesszük a "kísérletet",akkor ezeket lehet levonni belőle


"Igen, igazad van, az egyetlen ejtokiserletede en kiertekeltek, leirtam itt a szamokat, nem illenek az elmeletedbe, es te ignoralod, semmibe veszed a sajat kiserlete eredmenyet.
Van keped itt kiserletrol beszelni?

Megneztem a szucs-fele videot.

Erdekes.
a het kulonbozo anyag kozul harom elvalik a doboz aljatol.

A Litium indul leggyorsabban felfele, de egy ido utan az Olom belegyorsit es utoleri, lehagyja. Az elso 5 masodpercben a Litium vezet felfele, 6 masodpercnel az olom a gyorsabb.

A szen ferden jobbra indul el.

Be, B, Al, Fe nem mozdul.

Nem tudjuk, milyen anyagbol (anyagokbol) van a doboz, amihez kepest elter nehany anyag mozgasa.

Valaki ki tudja szamolni a szucs-fele elmet alapjan, mi a varhato kimenetele annek a kiserletnek?

Miert lassabb kezdetben az olom mint a litium?
2. masodperc Li - 2 vonas Pb - 1 vonas
3. masodperc Li - 3.5 Pb - 2.5
4. masodperc Li - 6 Pb - 4.5
5. masodperc Li - 7.5 Pb - 7.2
6. masodperc Li - 8 Pb - 8.5

Ebbol a Li sebessegei az egymast koveto masodpercekben:
2
1.5
2.5
1.5 lassul
0.5 nagyon lassul
Az olom sebessegei:
1
1.5
2
2.7
1.3

Kivancsian olvasnam a kepletet, ami ezt leirja.

Azutan majd terjunk ra a szen oldaliranyu mozgasara.

A videot megallitva Te is leolvashatod az ertekeket elegendo pontossaggal ahhoz, hogy egyertelmu legyen amit en leirtam rola:

az eses soran hol az egyik, hol a masik targy tavolodik gyorsabban az alaptol, es a harmadik targy oldaliranyu mozgast is vegez.

Erre kosson valaki csomot!

Ez nem magyarazhato, csak ugy, hogy ha nem egyenletes gravitacios terben tortenik a kiserlet, mi tobb a ter egyes reszei az egyik, mas reszei a masik anyagra hatnak erosebben.

A harmadik anyagra meg egy vizszintes iranyu ero is hat, ami specifikus arra a testre es nem hat a tobbire.

Hol az elmelet ami ezt megmagyarazza?

Amit iszugyi itt eloadott az nincs koszonoviszonyban sem a kiserleti eredmennyel.

Elfogadom a kiserleti adatokat. Ott, akkor ez tortent.

Ez a kiserlet nem tamasztja ala az elemi toltes modellt.
Ez a kiserlet a gravitacios ter inhomogenitasat mutatja. Az ejtes soran a kulonbozo helyeken kulombozo ero hatott a targyakra.

Namarmost ha fuggolegesen kulonbozo helyeken mas erok hatnak, akkor logikus, hogy vizszintesen is igy lehet, tehat nem az anyaguk, hanem az eszkozon belul elfoglalt helyuk miatt viselkedtek furcsan a targyak.

Az eroter, amiben a kiserletet vegeztek, nem volt homogen.
Ha csupa azonos anyagu targyat teszunk a berendezesbe, azok is epp igy foganak viselkedni, a berendezesben elfoglalt helyuk szamit, anyaguk nem.

Ettol meg nyugodtan lehet egy elmeletrol beszelni, de tisztazzuk, hogy nincs olyan megfigyeles, kiserlet, amialatamasztana a Szucs fele elmeletet.
Beszelni sem erdemes rola, mert nincs kidolgozva, es nincs rendesen leirva, par odavetett keplet, amiben a betuk nincsnek jelentese nincs definialva.
Hasznalhatatlan.
"
Előzmény: V.László (7311)