J À S Z o"störzsünk

Egyik jelegzetesen hajòzò és halàszò o"störzsünk volt a JÀSZ is....
E törzs, bàr jellegzetesen halàszò és hajòzò nép volt, màr az Alföld helyén volt öskori tengeren is, de foglakozott àllattenyésztéssel is, földmüveléssel kevesebbet. Szent àllataik egyike volt az òriàstermetü öskori egyik szarvasfaj, amely a mai dàmszarvashoz hasonlitott és lapàtos szarvai voltak, szine fekete de fehér foltokkal tarkàzva,..Utòbb azonban az igen nagytestü, hosszu fürtösszo"ru", un. racka-juhfélét is tartottàk. Ennek ma csak kisebb fajtài élnek Debrecen környékén és Kréta szigetén, valamint ..Albàniàban is. A jàszok szent àllatai voltak a halak àltalàban is de különösösen az òriàsi tok-hal, a kecsege; tovàbbà a sün (a ma màr csak Dél-Europàban élö oriàs-sün) és a fecskefarku pillangò...Szerepe volt még a jàszoknàl a denevérnek is, ugy testalkata miatt mint fekete szine miatt is.
A jàszok fo" kultusz-szine ugyanis a fekete volt, bàr emellett szerepelt nàluk még a kék, (sötétkék) és a fehér, valamint az ezüstszin is...
Tény, hogy JÀSZ szavunk közvetlen hangtani rokona a GYÀSZ szavunk, amely értelmével a fekete szinnel van eszmetàrsulàsban. Ezen gyàsz szavunknak azonban régi nyelvünkben és népünk nyelvében még ma is jàsz felel meg és tulajdonképpen fekete értelme van...
Tény az is, hogy a legtöbb népnél a gyàsz szine a fekete, némelyeknél azonban ellenkezöleg a fehér az...
A jàszok szent növénye...: a jàvor-fa, a nemesgesztenye...Jelképes növény volt a jàszoknàl az ISZALAG (Clematis), amelyet népünk JUSZALAG-nak is nevez. Ez volt nàluk Tündér Ilona - akit azonban ök Jolàn, Jùliàn neven neveztek - jelképes növénye, ua.ugy, mint a magyaroknàl a gyöngyviràg, habàr ua.ezen szerepe volt a JAZMIN-nak is...
A jàszok csillagtisztelök voltak...Mivel pedig a négynyolcas szàmrendszer szerint szàmoltak, ennélfogva természetesen a csillagalakot is négyàgura àbràzoltàk, ellentétben a magyarokkal, akik öt-tizes szàmrendszerükböl folylag ezt ötàgura, a szemerék pedig hatos szàmrendszerük szerint hatàgura....
A jàszok a szikràt ISZKRA-nak, IZINK-nek nevezték, jésitéssel pedig JIZKRA, JIZINK-nek. Erdélyben ma is ugy a szikra mint az izink szo valami igen kicsiny dolgot jelent mindig. Ugyanigy IZ szavunk (rövid i-vel) szintén kicsi értelmü, mert valaminek kis részét jelenti ma is (avar szòval: percét) mig IZÜLET alatt az izek közötti érintkezés helyét értjük. Megjegyzendö itt, hogy szikra= kicsi szavunk pontos kun-magyar szocsoportbeli pàrhuzama a görög mikrosz= kicsi....