v=NAhY/(M lambda) th(gyökalatt{8mü02 ró NAhc/(3MkB2T2 epszilon0)})
Ebből minden esetre kilehet számolni a vízcseppnek a Tyndall-szórásból származó visszalökődési sebességét.
Ez az elmélet a gömb alakú vízcseppre lett felállítva.Azt az információt,hogy vízcseppről van szó,a ró sűrűség,és a mü0 elektromos dipólusmomentum,és az M móláris tömeg hordozza.)
A tengerek hullámzásakor a felcsapódó vízből származó sókristályok is a felhőkbe jutnak.Ha gömb alakúak,akkor ezt a képletet simán lehet alkalmazni rájuk,csak ró helyébe a kősó sűrűségét,mü0 helyébe a kősó dipólusmomentumát,M helyébe a kősó dipólusmomnetumát kell írni.H a kősókristály mondjuk kocka alakú,akkor is a fényhullámhossz mérettartományban a térfogata kevéssé tér attól el attól az értéktől,ami oldalhosszával azonos átmérőjű gömb alak képvisel.(A Planck törvény egyik levezetésénél is ezt használják ki,amikor a kocka alakú rezonátorról gömb alakú rezonátorra térnek át.
A vízcseppben tökéletesen rezegnek koherensen rezegnek annak ellenére,hogy a vízcsepp méretén belül azért a beeső elektromágneses hullám fázisa azért 2pi-nyit változik.A klasszikus elektrodinamika keretein belül ezt nem lehet megmagyarázni.A kvantumos változatban szerintem igen:az indukált emissziós részhez tartozó vízmolekulák tényleg tökéletesen egy fázisban rezegnek,de ott van a spontán emisszió véletlenszerű rezgése ami mint a vízmolekulák pici zajmozgása lép fel.De ez egyenletesen oszlik meg a vízmolekulák között,ami nem látszik meg az összmozgásukban.A vízmolekulák összekötött rendszere annak ellenére,hogy azért fázisban változó külső elektromos hullám hatására rezegnek,mégis egyfázisban rezeghetnek,mert stabilizálják egymást,fázisviszonyok közti eltérés mint a vízmolekulák pici zajmozgása szétoszlik az egyes vízmolekulák között.
