Az atomok súlyos tömege

 

m(atom;g) = N (m(P) - m(e))

 

a tehetetlen tömege meg

 

m(atom;i) = N(m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2 = m(atom;g) (1 - delta(atom)),

 

ahol N a protonok száma, M a pozitronok száma, m(P) és m(e) a proton és elektron soha meg nem változó elemi tömege, az E(kötés) a stabil elemirészecskék kötési energiája, a c meg a mezök A(e.m.) és A(grav.) terjedési sebessége.

 

Az atomok mozgásegyenlete

 

m(atom;i) a(atom) = F(e.m.) + F(grav.)

 

az atomok kétféle kvantált töltése

 

q(k) = [- vagy +] q,

 

g(k) = {- vagy +] g m(j) = k =e,p,P,E

 

miatt, az egyetemes gravitációs állandó G(grav.) = g^2/4pi. Az atomok különbözö nehézségi gyorsulása meg

 

a(atom) = - a0 (1 + delta(atom)).

 

Büszke lehetett volna Einstein erre rájönni, dehát nem jött rá! Nála a gravitáció nem is tényleges erö, hanem a TÉR GÖRBÜLÉSÈBÖL származik a tömegek körül. (Milyen ostobaság!). Einstein persze a testek eltérö szabadesését nem ellenörizte ejtökísérletekkel! Einstein abból indult ki, hogy a kétfajta tömeg azonos!

 

Nálam a gravitációt A(grav.) az elemi gravitációs töltések g(k) okozzák a véges Minkowski-térben és a kétfajta tömeg különbözik.