"

A “kavarok” rejtélye.

Történetírásunk számtalan esetben elutasító álláspontra helyezkedik, mert bizonyos eseményeknek nincsenek írott bizonyítékai. Az éremnek azonban két oldala van. Például arról, hogy Árpád népe 895-ben foglalt a Kárpát-medencében, egyetlen külföldi író sem beszél. Mégis ide érkeztünk. Viszont bizonyos körülményekről a krónikások nem tudnak, vagy hallgatnak. Ha Konstantin császár nem jegyezte volna föl azt, hogy a honfoglalókhoz “holmi kavaroknak” nevezett kazáriai menekültek csatlakoztak, akkor történelmi palettánk egy érdekes színfolttal szegényebb lenne. Ámde arról, hogy valójában kik voltak a kavarok, milyen nyelven beszéltek, mikor csatlakoztak hozzánk, mekkora tömeget képviseltek, semmi biztosat nem tudunk. Történetkutatásunk pillanatnyilag csak abban egységes, hogy nevük eredetileg nem volt népnév, mert a szó szoros értelmében csupán “lázadót” jelentett török nyelven (Erdélyi, 1986. 45).

Sz.P. Tolsztov, a neves szovjet régész azonban más véleményen van. Szerinte a kavar kifejezés a ‘khvar’ (khovar) terminus szabályos változata, ez pedig a khorezmiek népnevének szógyöke. Khorezm tulajdonképpen Khvarazm, József kazár király levelében így fordul elő: “Khuvarazm” (Tolsztov, 1946. IV. fej.). Tolsztov egy másik munkájában pedig a Khorezm névjelentést így magyarázza: ‘zwm’ = föld, ‘Charri-zem’ = churriták, azaz a Nap népének földje (Tolsztov, 1950., 9).  (10) Tolsztov a kavarokat egyébként khorezmi eredetűnek tartja. S úgy tűnik, hogy itt és így kapcsolódnak a különböző nevek és események egymáshoz. Igen érdekes, hogy krónikáink a kavarokról nem tudnak. Viszont azt, hogy jelentős számú khorezmi eredetű etnikum is résztvett a honfoglalásban, elismerik.

Az első figyelemre méltó összefüggés az, hogy mind az örmény (voltaképp: hun) Khuar, mind a kazár (vagyis khorezmi) Khuvar név valamilyen módon a tűzhöz (tüzes villám, nap) kapcsolódik. De arra is érdemes odafigyelni, hogy az örmény: Khuar, a bizánci: Ouar, a szogd: uar, a kazár: Khuvar, a germán: Kovar és a bizánci Kavar alaknak hasonló hangzása van. Nem alaptalan tehát az a föltételezésünk, hogy e különböző nevek egyazon népet takarnak. Ezek az adatok a khuar-urar-avar nevek esetleges összefüggésének jobb megértéséhez közelebb visznek bennünket, ámde kérdés, hogy a régi források az avar név eredetéről mit mondanak.

"

itt egy tanulmány, vannak benn használható gondolatok:

A HUN-AVAR AZONOSSÁG (ROKONSÁG?) KÉRDÉSE

Vértessy György

http://www.magtudin.org/Vertessy.htm