Még mindíg azt javasol amit előbb, a személyes kapcsolat illetve a megegyezés hivatalos eljárás nélkül, mert Te fogysz sok évig ott lakni.
Ha ez nem megy csak akkor érdemes bármit kezdeményezni, ugyanis a nem hivatalos eljárás a leggyorsabb és problémamentesebb.
Pontosabb tájékozódásban egy kis segítség:
http://www.magyarkozlony.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK08103.pdf
Bemásolok ide egy szakcikket. Van ami ugyan elévült benne(pl az Oték aminek hivatkozása feljebb van) de jól példázza azt,hogy a zaj ügyben igen szerteágazó a szabályozás.
Zajvédelmi alapfogalmak
Kétszáz körüli azoknak az előírásoknak, szabványoknak, mérési mód-szereknek a száma, amelyeket a szakemberek a zajvizsgálatnál és zaj-csökkentésnél használnak. A legfontosabbak áttekintéséhez, megértéséhez szükség van az alábbi néhány fogalom megismerésére.
Decibel (A)
A zajvizsgálaton mért zajszint értékét egy követelményértékhez (határértékhez) hasonlítjuk. A zajszint mértékegysége a decibel, dB. A dB(A) mértékegység (A)-ja egy szabványos, elektronikus zajszűrő használatára utal, amely az átlagos emberi hallást utánozza a mérőműszerben. A hallás frekvenciafüggő, a mélyebb hangok tartományában fülünk egyre érzéketlenebb, ezért alacsonyabb frekvenciákon erősebb zajszint engedhető meg. Az (A)-szűrő használatával az egyetlen adattal meghatározott mérési eredmény a határértékkel könnyen összevethető, ez a módszer előnye.
Zajterhelési határérték
Rendelettel előírt, megengedett egyenértékű hangnyomásszint, amelynek a zajtól védendő homlokzat előtt vagy épületek helyiségeiben kell teljesülnie. Teljesülését a Környezetvédelmi Felügyelőség, vagy a Polgármesteri hivatal jegyzője, mint zajvédelmi hatóság, továbbá - a zajtól védendő helyiségekben és a munkahelyeken - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi.
Átlagos zajszint
(egyenértékű hangnyomásszint)
Ha a megítélési időben különböző időtartamú, kis és nagy zajszintek váltakoznak, ezek hatásával egyenértékű zajszintet számolunk ki, és hasonlítunk a teljesítendő határértékhez. Megítélési idő: az az időtartam, amelyre a mért zajt vonatkoztatjuk. A rövidebb megítélési idő szigorúbb követelményt jelent, mert előírás szerint a legkedvezőtlenebb, folyamatos időszakot kell kiválasztanunk a méréskor.
Zajkibocsátási határérték
A Környezetvédelmi Felügyelőség vagy a Polgármesteri Hivatal jegyzője által kiadott egyedi határérték, amely a környezeti zajterhelési határérték teljesülését biztosítja. Ez az a határérték, amelyet a zajforrás üzemeltetőjének be kell tartania, különben környezetvédelmi bírság fenyegeti. Bizonyos esetekben szigorúbb a zajterhelési határértéknél.
Zajtól védendő homlokzat
Lakószobák, hivatali helyiségek vagy étkezőkonyhák ablakait magába foglaló homlokzatot jelent. A környezeti zajt a védendő homlokzat előtt kell mérni (és nem a helyiségekben), elsősorban méréstechnikai okokból.
Gyakran használt zajvédelmi jogszabályok
12/1983. (V. 12.) MT rend. a zaj- és rezgésvédelemről.
2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés a zaj- és rezgésbírságról.
8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról.
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről. Csendháborítás.
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. Zaj és rezgés.
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.
253/1997. (XII. 20.) Korm. r. az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK).
45/1997. (XII. 29.) KTM r. az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeiről.
46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról.
1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről. Környezet- és természetvédelem.
18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről.
280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről.
25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól.
29/1999. (X. 6.) KHVM r. a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről.
1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes r.
106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről.
80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység, valamint a telepengedélyezés rendjéről.
12/1999. (XII. 25.) KöM rendelet egyes környezetvédelmi nemzeti szabványok kötelezővé nyilvánításáról.
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.
193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól.
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről.
49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet a motoros légi járművek zajkibocsátásának korlátozásáról.
18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól.
1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről, egységes szerkez. a végrehajt. szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. Rendelettel.
176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól.
142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről.
7/1991. (IV. 26.) KTM rendelet egyes ipari termékek zajvédelmi minőségtanúsításáról.
140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról.
29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berend. zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről.
2000. évi LXXII. törvény a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1977. évi 63. ülésszakán elfogadott 148. számú egyezmény kihirdetéséről.
6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés a környezet- és természetvédelem egyes szakterületein szakértői működés engedélyezéséről.
Gyakran használt zajvédelmi szabványok MSZ 15-036:2002. Hangterjedés a szabadban.
MSZ 18-150-1:1998. A környezeti zaj vizsgálata és értékelése.
MSZ 13-111:1985. Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határérték meghatározása.
ÚT 2-1.302:2003. Közúti közlekedési zaj számítása.
MSZ 13-183-1:1992. A közlekedési zaj mérése. Közúti zaj.
MSZ 15037:2000. Lőterek zajkibocsátása és az okozott környezeti zajterhelés vizsgálata.
MSZ 18150-2:1984. Kötöttpályás járművek zaja. Helyi közforgalmú járművek által kibocsátott zaj vizsgálata.
MSZ 07-2904:1990. Vasúti közlekedési zaj számítása.
MSZ 13-183-2:1992. A közlekedési zaj mérése. Vasúti zaj.
MSZ 13-183-3:1992. A közlekedési zaj mérése. Repülési zaj.
MSZ 13-183-4:1992. A közlekedési zaj mérése. Repülési zaj heliportok és kisrepülőterek környezetében.
MSZ EN ISO 140-4:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 4. rész: Helyiségek közötti léghangszigetelés helyszíni vizsgálata.
MSZ EN ISO 140-5:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek
hangszigetelésének vizsgálata. 5. rész: Homlokzati elemek és homlokzatok léghangszigetelésének helyszíni vizsgálata.
MSZ EN ISO 140-7:2001. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 7. rész: Födémek lépéshangszigetelésének helyszíni vizsgálata (ISO 140-5:1998).
MSZ EN ISO 717-1:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének értékelése. 1. rész: Léghangszigetelés.
MSZ EN ISO 717-2:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének értékelése. 2. rész: Lépéshang-szigetelés.
MSZ-04.601/2-1988. Épületakusztika. Lakások és önálló üdülőegységek hangszigetelési követelményei.
MSZ-04.601/5-1989. Épületakusztika. Homlokzati szerkezetek léghangszigetelési követelményei.
MSZ EN ISO 11201:1998. Akusztika.
Gépek és berendezések által kibocsátott zaj. A kibocsátási hangnyomásszintek mérése a munkahelyen és más meghatározott helyzetekben. Műszaki módszer lényegében hangvisszaverő sík feletti szabad hangtérben.
MSZ EN ISO 11690-2:1999. Akusztika. Gépeket üzemeltető kis zajú munkahelyek
tervezésének ajánlásai. 2. rész: Zajellenőrzési mérések.
MSZ EN ISO 3744:1998. Akusztika. Zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása hangnyomás felhasználásával. Műszaki módszer alapvetően szabad térben, visszaverő sík felett.
MSZ EN ISO 3746:1999. Akusztika. Zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása hangnyomás-méréssel. Tájékoztató módszer visszaverő sík feletti mérőfelület alkalmazásával.
MSZ EN ISO 11546-2:1998. Akusztika. Géptokok hanggátlás-jellemzőinek meghatározása.
MSZ ISO 1996-3:1995. Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 3. rész: Alkalmazás minősítéshez.
MSZ ISO 1999:1995. Akusztika. A munkahelyi zajhatás meghatározása és a zaj által
okozott hallásromlás becslése.
MSZ 13018:1991. Rezgések épületre gyakorolt hatása.
Kellemes olvasgatást kívánok.
