A Budha (magyarul Buda ) szerint ha a tanítvány hisz egy vagy több istenben ez nem teszi lehetetlenné a tanulást, csak megnehezíti.
Ebből több dolog is kiderül. Nem hívőről beszél, hanem tanítványról. Nem törekszik kizárólagosságra. (Primitív egy vallás, 2500 év alatt nem csak egy vallásháborút de még egy eretnek égetést sem tud felmutatni.) Van (ha jól emlékszem) 7 kérdés amiről nem hajlandó nyilatkozni vagy vitatkozni. Ezek olyanok, hogy magától van-e a világ vagy teremtett? Véges-e vagy végtelen? A centrális fogalmak a karma, a szamszára, a megvilágosodás és ennek állapota a nirvána. A szamszára (létforgatag) 6 lokára oszlik amiből az egyik az emberek világa egy másik az istenek világa. Ezek a világok azonban átjárhatók ezért ez az isten fogalom nem a monoteista vallások teremtő istenét de mégcsak nem is a görög isteneket jelent, csak egy állapotot, egyfajta korlátozott idejű jutalom üdülést.

Interneten is lehet sok érdekeset találni, pl.
http://www.terebess.hu/index.html

Nekem van egy magyarul megjelent könyvecském Láma Anagarika Govinda: A korai buddhista filozófia lélektani attitűdje. Ebből példáúl elég jól meg lehet érteni a vallási szükséglet lelki alapjait, a vallások történelmi fejlődését. Vagy európai hagyományokon felnőtt embernek Jung: A nyugati és keleti vallások lélektanáról.

Tehát van a budhizmusban olyan szó, hogy isten de nincs olyan fogalom ami megfelelne a monoteista isten fogalomnak. A kínaiaknál még szó sem volt, a jezsuita szerzetesek fabrikáltak rá kifejezést. Ezért ha már erről beszélünk minimum öt dolgot kell megkülönböztetni mert ezek bármilyan kombinációban előfordulnak: vallás, hit, egyház, isten és spiritualitás.