Nekem az a véleményem, hogy a gyerek egészséges fejlőséde érdekében egyéves korig mindenképpen otthon kell maradnia a szülővel. A nyugat-európai kollégáim évek óta harcolnak ezért a lehetőségért, egyelőre hiába. Magyarországon az a különleges helyzet volt valószínűleg mostanáig, hogy a szülő tovább is otthon maradhatott gyermekével, de amennyiben a bölcsőde jó, a gondozónők szakképzettek és rátermettek, és a feltételek is hiánytalanok, az egyéves kori bölcsődei elhelyezést megszenvedi ugyan a gyerek, de tartós pszichológiai károsodás nem éri. Szívem szerint akár kétéves koráig helyesnek tartanám, ha a szülő a gyermekével marad, de csak abban az esetben, ha ez a szülőnek is örömet okoz. Az ún. "négyfal konfliktus" - amikor a szülő szíve ellenére készül akár a gyerek hároméves koráig otthon maradni, sok éve okoz súlyos problémát itthon. Tehát a családban maradni a gyereknek csak akkor jó és hasznos, ha ezt gondtalanul és tiszta szívvel csinálja vele végig a szülő.