egyébként páran, mint például puhl is, csak a támadójátékot értékelik játéknak. azzal nem foglalkozik senki, hogy a lassan európaklasszissá érett, eddig az összes meccsen végig játszó (kivéve egy barátságos 20 percét) juhász nélkül a védelem lehozta kapott gól nélkül a meccset.
és nem fogadom el azt az érvelést, hogy szerencsénk volt, hogy nem használták ki a hibáinkat. a lófaszt! egyéni, néha hajmeresztő hibák voltak, igen, mert vilike az vilike, és vaskó sem egy vidic, de CSAPATKÉNT állati jól működtek együtt. mindig jól osztottuk el az embereket, mindig vissza tudtunk zárni, mindig volt aki közbelépjen, aki kifejelje.
olyan hiba egy sem volt, mint amit pl szegény vass ádi vétett anno a szlovákok ellen, hogy teljesen nyitvahagyjon egy passzsávot. de még csak olyan sem, mint a svédek ellen, amikor összevissza rohangáltunk egy megoldható szituációban, ők meg befejelték. ráadásul végig segítették egymást, mindig volt, aki kijavítsa a másik hibáját.

végighajtották, futották a meccset, és megcsinálták a vezér nélkül. az albánoknak IGAZI ziccere nem volt, értem ezalatt azt, hogy egyszer sem tudták kényelmesen rászúrni, ellenben pl sanyival, aki előtt három ilyen lehetőség is adódott. hogy az albán faszi két méterről föléfejeli, az sem véletlen, tapadt rá valamelyik V betűsünk végig, a beadás meg magas volt. nem tudtak egy pillanatra sem kicsit is kényelmesen futballozni.
mi ez, ha nem jó játék?

ja, hogy erre rámentek a támadások is (rudolf a meccs felét a saját térfelén töltötte)? ja kérem, hát ez egy ilyen sport. és főleg, egy ilyen csapat.

ami állati bosszantó, hogy nemrég azon ment a sírás, hogy nem hajtunk, vagy azon, hogy nem bírjuk erővel, vagy azon, hogy hülye gólokat kapunk, vagy azon, hogy összeomlunk a mentális teher alatt, és nem tudjuk hozni a kötelezőket sem.
ezek most úgy néz ki - kopp, kopp -, hogy szépen alakulnak pozitív irányba. és most beindul a sírás, hogy nem játszunk elég szépen, nem játszunk elég jól, hogy a meccsek nézhetetlen.

a magyar szurkoló egy hálátlan, kesergő dög.