Szabadulás az élősködő zsizsiktől

Akinek még soha nem lett zsizsikes a kamrában tárolt és a rosszabb napokra félretett babja, az nem érti a jelen írás címét. Sajnos sokszor azok sem, akik már találkoztak a hazai zsizsikkel. Pedig a kérdés egyszerű. A zsizsik szempontjából a babszem táplálék, amiért nem kell nagy erőfeszítést tennie, mert a szorgos termelő elültette, kapálta, locsolta, betakarította és zsákokba szedve eltárolta magának a kamrában. A termelő szempontjából pedig a zsizsik, egy élősködően élő, s értéket romboló, tehát kárt okozó állat, amely ellen védekezni kell! Csakhogy a zsizsik "nem látható" és nem ismerhető fel csupán annak, aki ismeri, s nagyon figyel!

A magyar társadalomra már régen rátelepedett és hangadóvá vált egy teljesen zsizsik stílusú politikusi és közgazdász banda, akik bizony komoly döntéshozói hatalmat, és jelentős kommunikációs erőt birtokolnak. Ezen élősködőknek a társadalom megtévesztésére minden a rendelkezésükre áll, s el is hitették és hitették önmagukról az " realista europear reformer, totálprogresszív elemző, hipereuropid közgazdasági szakértő " jelzőket, sőt lenyúlták a régebben igen jól csengő liberális és emberbaráti értelmiség jelzőket is. Persze menetközben kiderült, hogy a hülyeség teteje volt a gazdaság irányítását olyan személyekre bízni, mint - a "választásokon" jól szereplő, lenyúló politikusaink és az ő közgazdász zsenijeik -, akik még a saját hazudozásaiktól is megrészegülve, valóban Istennek képzelik magukat. Ma már ott tartunk, hogy a számomra sok szempontból hiteltelen Lengyel László (közgazdász, politológus)is így ír a hvg.hu oldalán megjelent cikkében róluk:

"A magyar gazdaságpolitika és irányítói az ezredfordulóig a régió tekintélyes képviselőinek számítottak, mára nem számítanak annak. Az ország egésze, ezen túl politikai és gazdaságpolitikai elitje leértékelődött.
A miniszterelnök, az ellenzék vezére, a pénzügyminiszter és a jegybankelnök- a válság idején leginkább számító szereplők -, nemzetközileg nem hitelesek. (Gyurcsány és Orbán előzetes tárgyalásairól a nemzetközi sajtó egyszerűen nem vett tudomást.) Magyarországot csak botrány esetén veszik észre."

Ráadásul nem csak a természet törvényeit, nem csak az európai trendet, hanem a józanész, legelemibb követelményeit - mint pl. a logikus gondolkodást - sem tudják most - de nem voltak rá képesek soha -, hogy magukévá tegyék. Mert azt ugyan el tudják hitetni a magyar választók egy részével, hogy csak a neoliberális piacgazdaság működik tökéletesen, de azzal nem számoltak, hogy még a legnagyobb cápa, a "Nyitott Társadalom" legnagyobb szószólója - aki egyébként éppen ennek, a hibás doktrínának a SOROS vámszedője és nagyrészt előidézője is - szóval, még ő is kimondja az új igét és "érdekből vagy számításból" de váltott! Idézem:
"Ez a piaci fundamentalizmus, amely a reagani-thatcheri idők óta a meghatározó hitvallás volt, most megbukott.... ez endogén válság, amelyet a pénzügyi rendszer önmaga hozott létre."

Tehát nem arról van már szó, hogy a piac mindenekfelett és a privatizáció, s az "államtalanítás" a legjobb gyógymód, hanem éppen a fordítva: az állam szabályzó szerepére és gazdaságélénkítő, sőt beruházási szerepvállalására van szükség. A kártékony élősködők viszont nem akarnak lemondani a szépen megszerzett és eddig biztonságosnak gondolt "műhelymunkájukról" és az ezzel járó (a visszaosztott közpénzből származó) gyarapodásukról. A politikai és gazdasági korrupció "feetback" rendszerét építette fel itt ez az élősködő és köztörvényes banda. Ezek itt az ál-szocialista országok közül a legkárosabbak és legaljasabbak.

Elhitették a jobb sorsra érdemes magyarokkal, hogy ők valamilyen közgazdász guruk, akik mindenkinél mindent jobban tudnak, különösen jobban tudnak mindent a mindenkori nemzeti oldal közgazdászi gárdájánál, akik viszont nem többek, mint közönséges primitív parasztok, akik csak nevetséges dolgokat mondanak. Sajnos még a nemzetinek gondolt pártok támogató rétegében is vannak olyanok, akik nagyon nevetgélnek Drábik János elemzésein, vagy Gál Marcell, Varga István, Bogár László, Csath Magdolna írásain. Pedig kedves kártékonykák bebizonyosodott, hogy a felsoroltaknak volt igaza, sőt még Molnár Ervin szolidabb elemzéseit is felülírta a kegyetlen valóság.

Sajnos még a szlovákiai szélsőségesen magyargyűlölők is jobb gazdaság irányítóknak bizonyultak, mint a "jó, okos és szép vagyok", öntömjénező áltudós hazai zsizsikek. Akik persze tele vannak "jóindulattal és neoliberális tudással", ám a babcsíra felfalásának szeretetét és az azt, mindenáron megszerző gátlástalanságukat röhögve letagadják. Kitűnő képességeik vannak az egyszerű és tisztességes magyar emberek megvezetésére és művészi fokon tudnak beszélni a nem létező és csak általuk ki talált állatfajtákról. Pl. a Pannon Pumáról, vagy az Irigykedő Gall Kakasokról, de mi szót sem ejthetünk egy létező állatfajtáról, a hazai zsizsikről. A számukra jól működő kettősmérce eredménye ez! Ha jól meggondolom a mi államháztartásunk zsizsikjei nem is annyira tehetségtelenek, ha a saját vagyon megszerzéséről és gyarapításáról van szó. Sőt ők azok, akik teljesen tudatosan rabolják ki az ország közvagyonát. Mindezt persze szigorúan az "ál-törvényesség" megtartásával és a "birka-magyarok" többségének olcsó média megtévesztésével megszerzett, önsorsrontó szavazataival, tehát az úgynevezett "szabadválasztások" felhatalmazásával. Sajnos ezek még el is hiszik magukról, hogy okos közgazdászok, demokraták! Persze amíg a hazugságból meg tudnak gazdagodni, s amíg a rosszabb napokra félretett babot nem vizsgálja meg a gazda, addig élősködnek. Talán már nem sokáig.

Egy tankönyv akadt a kezembe, ahol világosan megfogalmazták, hogy a gazdasági válságnak két megszüntetési lehetősége van. Az első az állam szerepének a közjó érdekében történő fokozása, azaz szociális foglalkoztatással olyan pénzkiáramlás a társadalom felé, amely a termelésnek biztosít fizetőképes piacot. Erre példa az USA által bevezetett New Deal program. A másik a diktatúra bevezetése. Erre példa a Hitler hatalomra juttatása. Lehetséges, hogy nekünk már megvan a mi hosszúorral füllentő Adolfunk? Mert a másik irányba még nem mutat semmi! A politikai osztály ugyanis - élén a pártok hálójában tartózkodó "Köztársasági Elnökkel" - mindeddig nem tett semmit a magyarság és a közvagyon megmentése érdekében. Hagyják az országot lejáratni a külföldön kolduló barát módján bohóckodó, itthon pedig a saját népe ellen tevékenykedő és a polgárháborús helyzetet kiprovokáló, a 130-as IQ és a mérhetetlen lopott vagyon, s az egész ország "tulajdonosaként" rendelkező Gy. F. kezében vergődni Mindez sajnos nem új keletű kritika a lassan már magyarnak semmiképpen nem nevezhető politikusokkal szemben. Már József Attila is erről a jelenségről írta: "Az erőszak bűvöletében mit bánja sok törvényhozó, mint pusztul el szép fajunk!"

Nem kéne felszabadulni már?