Megtaláltam mintegy véletlenül ezt a topicot, és a horgászatról két velem történt eset jutott eszembe.

 

Mindkettő mottója: hogy is van ez?

 

Az első.

Álltam egy mgas partrészen a Duna mellett. Alattam vadkacsák úszkáltak cca.  45-50 méterre.

Gondoltam jó lenne az egyiket megsütni.

Kerestem egy megfelelő követ, és megcéloztam az egyiket. Jó dobás volt, feje mellett úgy 20 centire ment el.

 

Egy horgász, aki vízfolyás felől úgy 80-90 m-re horgászott, látta az esetet, és felháborodva odakiáltott nekem: meg van maga őőőrülveeee!?

Hát kérem, tudom én, hogy cselekedetem nem a legszebb.

De ott voltam én és ott a kacsa. Látta mozdulatomat, látta a követ...

Szemtől szembe

Mekkora volt az esélyem? Szinte nulla. Figyelt, látott, elhúzhatta a fejét, arébb úszhatott, felrepűlhetett.

 

A horgász meg, szénszálas bottal , kevlárzsinórral, halradarral, és az Isten tudja hányféle kitűnő műszaki eszközzel csalja lépre, veri át, a gyanútlan halat.

 

Az ő cselekedete a hallal esztétikusabb mint enyém, a kacsával?

 

A második.

Meleg nyáreleji napon elmentem a bányatóhoz, ahol horgászott 3-4 horgász.

A víz lehetett olyan 17-20 fok, ami még sokaknak hideg, de nekem jó.

Meg akartam fürödni.

Fürdőző akkor csak én votam egyedül, de ott meleg nyári napon sok ezren fürödnek.

Rámszólt az egyik horgász, aki tőlem 50-60 méterre állt, hogy nem förödhetek.

 

Szóváltásba keveredtünk.

Biciklijéről levett egy kb. 1 m hosszú úgy 8 mm. vastag vaspálcát, odajott vele hozzám, és megmonddta hogy, azzal ver meg, ha bemegyek a vízbe. 

A fenyegetés komoly volt, én egy gatyába álltam, semmi nem volt nálam, de még ez sem lett volna baj, ha a többiek nem szólnak bele, és nem állak ismerősük pártjára.

 

Gondoltam egyébként vasbot ide, vagy oda, gyorsan mélyül a víz belököm, és a vízben már én vagyok az erősebb, nekem ugyanis megszokott a víz közege, de erre nem került sor, meg kellett a túlerővel szemben hunyászkodnom

 

Hát kérem, hogy is van ez? Igaza volt?