Négyezer éve vágtat a ló négyezer éve áll a harcos harckocsiján négyezer éve pendül a húr pattan a nyíl s a paták alatt négyezer éve fölemelt karral meztelenül hanyatt a földre gázolt asszír szakállas embrió hogy fejjel eiőre a Halál kő-anyaméhe a semmibe köpje - ez a perc mielőtt ágyékába tipornak a perc mielőtt bordái recsegve betörnek egymás után a kerék alatt ez a perc négyezer éve a dobhártyák döbbent dobaja mögött a gyerek-sírás asszony-zokogás négyezer éve fölemelt karral meztelenül hanyatt a megadás örök mozdutatával négyezer éve csecsemő-meztelenül szőrös kicsi magzat öklével már csak kihülő halántéka mellett négyezer éve - s egy néma kiáltás néma kő-sikoly négyezer éven át paták alól kerék alól a Halál méhburokfalán keresztül
