>>>>
Szokásos Rezun-féle mesék hülye gyerekeknek,Journal of Contemporary History, 1991,
"Stalin's Plans for World War II" (219.o.):
„Mi tehát Sztálin háborús céljainak e viszonylag elhanyagolt bizonyítéka, ami felboríthatja az oly régóta fennálló nézetet ? Az egész jobbára két szökevény vallomására alapszik . E két személy egyike egy neves litván » haladó «, Vincas Kreve-Mickievicius akadémikus, aki 1940-ben egyszeriben miniszterelnök-helyettessé és külügyminiszterré lett . Különös, de nem is olyan régen, a ma megvetéssel emlegetett újsztálinista években, e személy még mindig tapsot aratott a kormánypárti szovjet történészek körében .
Ötven évvel ezelőtt, nyilvánvaló gyermetegséggel, egy ideig helyesléssel tekintett a társadalmi változásokra, miket elképzelése szerint egy szovjet típusú kormány Litvániában elérhetne . Számos helyen feljegyezték Molotovval és Sztálin egyik NKVD-vágású diplomatájával, V.G. Dekanoszov, helyettes külügyi népbiztossal lezajlott korai találkozóit, melyek során hazájának Vörös Hadsereg általi megszállásáról majd pedig kiürítéséről tárgyalt .
A másik és mindezt alátámasztó vallomás egy későbbi NKVD-s szökevénytől származik, aki Andrej Zsdánov környezetébe tartozott . Ő Tallinnban látott el ugyanolyan feladatot, amilyet Molotov 1940 június vége felé Kaunasban (akkor még Litvánia fővárosa) végzett . Amint említettem, néhány történész már hivatkozott ezekre a vallomásokra, de minthogy még mindig kevéssé ismertek, érdemes itt újra elismételni őket, már csak azért is, mert eddig még nem váltak a Sztálin szándékaira vonatkozó történelmi bizonyítékok elfogadott kánonjaivá .
Eképpen hangzik tehát e két korábbi szovjet munkatárs elmondásának lényege : Molotov és Dekanoszov kijelentette az elképedt baltikumi hallgatók előtt, biztosra vehető, hogy forradalom fogja követni a nyugat-európai országok között most folyó háborút, csakúgy, mint Oroszországban is forradalom követte a cári birodalom összeomlását . Németország vereséget fog szenvedni és forradalmi lángba fog borulni . A Vörös Hadsereg majd az ottani forradalmárok segítségére siet, hogy a döntő csatában részt vegyen — feltehetőleg az omladozó Reich megmentésére siető tőkés imperialisták ellen . (A Reich mindig is központi jelentőséggel bírt a marxista-leninista gondolkodásban) E nagy ütközet valahol a Rajna vidékén zajlana le .
Mindkét Kreml-küldött kevésre becsülte az angol-szász hatalmak és a franciák hatásosságát az eljövendő sorsdöntő küzdelemben . Felfogásuk szerint a pénzvágytól égő amerikaiak pedig majd eladják magukat . Franciaország máris megérett a forradalomra . Bár a franciák maguk nem tudták, a Kreml ezen előkelőségeinek szemében valójában máris majdnem szovjet kézen volt az ország, hiszen 50.000 francia tanár(!) állt a kommunista párt soraiban . Nyilván a tanároktól várták, hogy a KOMINTERN utasítására elindítsák e sajátos francia forradalmat . A » felszabadítók « megérkezése után a Sztálin által vezetett kommunista pártok felügyeletével egyesült volna Európa . Dekanoszov még tovább ment : előbb Európában győz a bolsevizmus, utána pedig, egy újabb világháborút követően, az egész világon a proletariátus ragadja meg a hatalmat (majdhogynem akaratlanul is a » heute Deutschland, morgen die ganze Welt « jut az ember eszébe) .
A tény, hogy magas rangú szovjet vezetők ilyetén szemléletét bemutató számos beszámoló van birtokunkban és hogy Molotov és Dekanoszov egyidejűleg tette a hasonló megfigyelést és összegzést, történelmi helyességükre utal és azt feltételezi, hogy e nézetek ugyanabból a forrásból erednek . Legvalószínűbb, hogy vozsd és bennfentesei közötti, Kremlen belüli, külpolitikai megbeszélések képezték e forrást, melyek feltehetőleg legalábbis akkor kezdődtek, amikor a nácikkal köthető legelőnyösebb megállapodás tárgyalásának tervei megszülettek .(4) E megbeszélések bizonyára hónapokon át zajlottak — ahogy a helyzet változott és a terv érlelődött — és olyan kérdéseket is magukba foglalhattak, hogy a megállapodás tárgyalása után a Szovjetunió miként tehetne szert a legnagyobb előnyre és hogy hogyan szövegezhetnék újra az egyezményt . (A titkos záradék fontos vetületeit tárgyalták újra a Ribbentroppal tartott, szeptember végi találkozó alkalmával, aminek során Hitlerrel távbeszélőn értekeztek) Annak is szóba kellett kerülnie, hogy mi lehetne a legjobb mód a szerződés Lengyelországgal, balti államokkal, Finnországgal és Romániával szembeni alkalmazására . De meg kellett vitatniuk Nagy Britannia és Franciaország finn háborúba való esetleges beavatkozásának aggasztó kérdését is .”
___________________
David Irving, Hitler's War:
„A hadjárat hatalmas szerencsejáték volt . Hitler úgy támadta meg Oroszországot, hogy csupán 10-15 hadosztálya volt tartalékban . Amikor június 27-én Ribbentrop meglátogatta, Hitler elmondta neki, úgy érzi magát mint a lovas aki tudtán kívül keresztülvágtatott a befagyott Constance-tavon és akkor halt szörnyet, amikor visszanézett és látta mit tett : » Ha csak a legkevésbé is sejtettem volna a Vörös Hadsereg ezen óriási felkészültségét, soha nem döntöttem volna a támadás mellett «.” (5)
„Jeschonnek helyettese (1941) július 15-én ezt írta naplójába az elfoglalt területek megszemlélése után : » újra és újra elképeszt bennünket a Vörös Hadsereg felszerelése. ... Hatalmas erődítményeket építettek a lembergi kiszögellés védelmére, amiknek java része nem készült el teljesen . Csupán ebben a körzetben hatvanhárom hatalmas kétpályás repteret találtunk, amik még szintén nem készültek el teljesen és amik az orosz támadási készülődését bizonyítják . « Másnap Vityebszk mellett fogságba esett Sztálin Jákob nevű fia, aki az egyik szovjet páncélos hadosztály hadnagya volt . Wolfram von Richthofen, Luftwaffe tábornok szerint » egyebek közt « a Dobromiszlnél ejtett óriási ágyú- és tankzsákmány is » azt bizonyítja, hogy az oroszok a németekkel való elszámolásra készülődtek . E zsákmány részben az ifjabb Sztálin páncélos hadosztályától származott . A hadnagy elmondta, hogy készen álltak a nagy támadásra . « Hitler megtudta, hogy Sztálin Jakabnál találtak egy levelet, amiben egyik barátja arról írt, hogy a » berlini kirándulás « előtt még egyszer meglátogatja anyuskáját . Az ifjabb Sztálin és a diktátor fogságba esett korábbi titkárának kihallgatásakor kiderült, hogy Sztálin a német értelmiséget felhasználva akarta feljavítani az orosz népesség állagát . Európa és Ázsia így a bolsevizmus megdönthetetlen bástyájává válhatott volna .
Hitlert különösen elképesztették a szovjet páncélos harcijárművek, mik mint történelem előtti szörnyetegek másztak elő az erdőkből és amelyeket szakértői egy szóval sem említettek . 52 tonnás tankok jelentek meg, miknek olyan vastag páncélzatuk volt, hogy csak a 88 milliméteres légvédelmiágyúk ejtettek rajtuk nyomot . Dubnótól délre meg 100 tonnás tankokkal találkoztak. Július 4-én az OKW naplóvezetője, Greiner magabiztosan jegyezte fel : » Az oroszok rengeteg repülőt és 4600 tankot vesztettek, tehát aligha lehet többjük belőlük . « Július közepére Hitler fáradt tüzérei már 8.000 tankot lőttek ki, de még mindig jöttek . Július végére 12.000 tankot pusztítottak el vagy ejtettek zsákmányul . A közép-hadseregcsoportot meglátogatva, Hitler augusztus 4-én lehangoltan jegyezte meg páncélos parancsnoka, Guderian tábornok előtt : » Ha tudtam volna, hogy ennyi tankjuk van, kétszer is meggondoltam volna a támadást « .” (6)