>>>>Szokásos Rezun-féle mesék hülye gyerekeknek,



Journal of Contemporary History, 1991, "Stalin's Plans for World War II" (219.o.):

„Mi tehát Sztálin háborús céljainak e viszonylag elhanyagolt bizonyítéka, ami felboríthatja az oly régóta fennálló nézetet ? Az egész jobbára két szökevény vallomására alapszik . E két személy egyike egy neves litván ť haladó Ť, Vincas Kreve-Mickievicius akadémikus, aki 1940-ben egyszeriben miniszterelnök-helyettessé és külügyminiszterré lett . Különös, de nem is olyan régen, a ma megvetéssel emlegetett újsztálinista években, e személy még mindig tapsot aratott a kormánypárti szovjet történészek körében .

Ötven évvel ezelőtt, nyilvánvaló gyermetegséggel, egy ideig helyesléssel tekintett a társadalmi változásokra, miket elképzelése szerint egy szovjet típusú kormány Litvániában elérhetne . Számos helyen feljegyezték Molotovval és Sztálin egyik NKVD-vágású diplomatájával, V.G. Dekanoszov, helyettes külügyi népbiztossal lezajlott korai találkozóit, melyek során hazájának Vörös Hadsereg általi megszállásáról majd pedig kiürítéséről tárgyalt .

A másik és mindezt alátámasztó vallomás egy későbbi NKVD-s szökevénytől származik, aki Andrej Zsdánov környezetébe tartozott . Ő Tallinnban látott el ugyanolyan feladatot, amilyet Molotov 1940 június vége felé Kaunasban (akkor még Litvánia fővárosa) végzett . Amint említettem, néhány történész már hivatkozott ezekre a vallomásokra, de minthogy még mindig kevéssé ismertek, érdemes itt újra elismételni őket, már csak azért is, mert eddig még nem váltak a Sztálin szándékaira vonatkozó történelmi bizonyítékok elfogadott kánonjaivá .

Eképpen hangzik tehát e két korábbi szovjet munkatárs elmondásának lényege : Molotov és Dekanoszov kijelentette az elképedt baltikumi hallgatók előtt, biztosra vehető, hogy forradalom fogja követni a nyugat-európai országok között most folyó háborút, csakúgy, mint Oroszországban is forradalom követte a cári birodalom összeomlását . Németország vereséget fog szenvedni és forradalmi lángba fog borulni . A Vörös Hadsereg majd az ottani forradalmárok segítségére siet, hogy a döntő csatában részt vegyen — feltehetőleg az omladozó Reich megmentésére siető tőkés imperialisták ellen . (A Reich mindig is központi jelentőséggel bírt a marxista-leninista gondolkodásban) E nagy ütközet valahol a Rajna vidékén zajlana le .

Mindkét Kreml-küldött kevésre becsülte az angol-szász hatalmak és a franciák hatásosságát az eljövendő sorsdöntő küzdelemben . Felfogásuk szerint a pénzvágytól égő amerikaiak pedig majd eladják magukat . Franciaország máris megérett a forradalomra . Bár a franciák maguk nem tudták, a Kreml ezen előkelőségeinek szemében valójában máris majdnem szovjet kézen volt az ország, hiszen 50.000 francia tanár(!) állt a kommunista párt soraiban . Nyilván a tanároktól várták, hogy a KOMINTERN utasítására elindítsák e sajátos francia forradalmat . A ť felszabadítók Ť megérkezése után a Sztálin által vezetett kommunista pártok felügyeletével egyesült volna Európa . Dekanoszov még tovább ment : előbb Európában győz a bolsevizmus, utána pedig, egy újabb világháborút követően, az egész világon a proletariátus ragadja meg a hatalmat (majdhogynem akaratlanul is a ť heute Deutschland, morgen die ganze Welt Ť jut az ember eszébe) .

A tény, hogy magas rangú szovjet vezetők ilyetén szemléletét bemutató számos beszámoló van birtokunkban és hogy Molotov és Dekanoszov egyidejűleg tette a hasonló megfigyelést és összegzést, történelmi helyességükre utal és azt feltételezi, hogy e nézetek ugyanabból a forrásból erednek . Legvalószínűbb, hogy vozsd és bennfentesei közötti, Kremlen belüli, külpolitikai megbeszélések képezték e forrást, melyek feltehetőleg legalábbis akkor kezdődtek, amikor a nácikkal köthető legelőnyösebb megállapodás tárgyalásának tervei megszülettek .(4) E megbeszélések bizonyára hónapokon át zajlottak — ahogy a helyzet változott és a terv érlelődött — és olyan kérdéseket is magukba foglalhattak, hogy a megállapodás tárgyalása után a Szovjetunió miként tehetne szert a legnagyobb előnyre és hogy hogyan szövegezhetnék újra az egyezményt . (A titkos záradék fontos vetületeit tárgyalták újra a Ribbentroppal tartott, szeptember végi találkozó alkalmával, aminek során Hitlerrel távbeszélőn értekeztek) Annak is szóba kellett kerülnie, hogy mi lehetne a legjobb mód a szerződés Lengyelországgal, balti államokkal, Finnországgal és Romániával szembeni alkalmazására . De meg kellett vitatniuk Nagy Britannia és Franciaország finn háborúba való esetleges beavatkozásának aggasztó kérdését is .”



___________________
David Irving, Hitler's War:

„A hadjárat hatalmas szerencsejáték volt . Hitler úgy támadta meg Oroszországot, hogy csupán 10-15 hadosztálya volt tartalékban . Amikor június 27-én Ribbentrop meglátogatta, Hitler elmondta neki, úgy érzi magát mint a lovas aki tudtán kívül keresztülvágtatott a befagyott Constance-tavon és akkor halt szörnyet, amikor visszanézett és látta mit tett : ť Ha csak a legkevésbé is sejtettem volna a Vörös Hadsereg ezen óriási felkészültségét, soha nem döntöttem volna a támadás mellett Ť.” (5)

„Jeschonnek helyettese (1941) július 15-én ezt írta naplójába az elfoglalt területek megszemlélése után : ť újra és újra elképeszt bennünket a Vörös Hadsereg felszerelése. ... Hatalmas erődítményeket építettek a lembergi kiszögellés védelmére, amiknek java része nem készült el teljesen . Csupán ebben a körzetben hatvanhárom hatalmas kétpályás repteret találtunk, amik még szintén nem készültek el teljesen és amik az orosz támadási készülődését bizonyítják . Ť Másnap Vityebszk mellett fogságba esett Sztálin Jákob nevű fia, aki az egyik szovjet páncélos hadosztály hadnagya volt . Wolfram von Richthofen, Luftwaffe tábornok szerint ť egyebek közt Ť a Dobromiszlnél ejtett óriási ágyú- és tankzsákmány is ť azt bizonyítja, hogy az oroszok a németekkel való elszámolásra készülődtek . E zsákmány részben az ifjabb Sztálin páncélos hadosztályától származott . A hadnagy elmondta, hogy készen álltak a nagy támadásra . Ť Hitler megtudta, hogy Sztálin Jakabnál találtak egy levelet, amiben egyik barátja arról írt, hogy a ť berlini kirándulás Ť előtt még egyszer meglátogatja anyuskáját . Az ifjabb Sztálin és a diktátor fogságba esett korábbi titkárának kihallgatásakor kiderült, hogy Sztálin a német értelmiséget felhasználva akarta feljavítani az orosz népesség állagát . Európa és Ázsia így a bolsevizmus megdönthetetlen bástyájává válhatott volna .

Hitlert különösen elképesztették a szovjet páncélos harcijárművek, mik mint történelem előtti szörnyetegek másztak elő az erdőkből és amelyeket szakértői egy szóval sem említettek . 52 tonnás tankok jelentek meg, miknek olyan vastag páncélzatuk volt, hogy csak a 88 milliméteres légvédelmiágyúk ejtettek rajtuk nyomot . Dubnótól délre meg 100 tonnás tankokkal találkoztak. Július 4-én az OKW naplóvezetője, Greiner magabiztosan jegyezte fel : ť Az oroszok rengeteg repülőt és 4600 tankot vesztettek, tehát aligha lehet többjük belőlük . Ť Július közepére Hitler fáradt tüzérei már 8.000 tankot lőttek ki, de még mindig jöttek . Július végére 12.000 tankot pusztítottak el vagy ejtettek zsákmányul . A közép-hadseregcsoportot meglátogatva, Hitler augusztus 4-én lehangoltan jegyezte meg páncélos parancsnoka, Guderian tábornok előtt : ť Ha tudtam volna, hogy ennyi tankjuk van, kétszer is meggondoltam volna a támadást Ť .” (6)