Ma a suli után biztosra vettem, hogy nem bírom ki hazáig, annyira kellett pisilnem. Gondoltam, próbára teszem magam, bár nem volt kellemes az érzés. A legnehezebb az autóbuszon volt, minden kátyút megtalált a buszsofőr. Abban bíztam, hogy nem a buszon fog bekövetkezni a baleset. Bár fekete nadrág volt rajtam, de a buszt nem akartam eláztatni. (Megjegyzem: elítélem azokat, akik a tömegközlekedési járműveken úgy eresztik el magukat, hogy ezzel másoknak kellemetlenséget, esetleg fertőzésveszélyt okozhatnak. Én ilyet soha nem tennék, legalábbis szándékosan nem.) Elértem egészen a házunk bejáratáig, de várt még rám 3 emeletnyi lépcső. Egészen lassan lépkedtem felfelé, de éreztem, megindul a csorgás. Mivel nem volt mozgás a lépcsőházban, a markommal nadrágon keresztül elszorítottam, bár éreztem, hogy már nedves lett. Az ajtó kinyitásával meggyűlt a bajom, mert az nálunk kétkezes művelet, egyik kézzel fordítom a kulcsot, a másikkal a kilincset erősen magam felé húzom. Ahogy elengedtem a szorítást, éreztem, hogy folyik. Nem pisiltem össze magam teljesen, meg bírtam állítani, de így is befolyt szerintem kb. fél deci. Megszárítottam, letusoltam, átöltöztem. Most hozzákezdek tanulni, aztán még nem tudom, szüleim hazaérkezéséig lesz-e folytatás.