Kedves Iván!
Nem haragszom azért mert nem érted! Hiszen az elejétől nem érted, és soha nem adtam jelét semmiféle haragnak sem.
Azért nem érted, mert nem ismered a géptant, gondjaid vannak a motorok működésével, nem ismered az elektromechanikus hajtóműveket.
Így ha egy motor forgásirányával ellentétes irányban kell nyomatékot kifejtenie, akkor nem tudod, hogy ezt hogyan oldjuk meg a gyakorlatben.
Ezért van az, hogy amint leírok valamilyen példát, azonnal az általad ismertekre aszociálva, nem az elmondottak lényegét érted benne, hanem sokszor egészen mást.
Néha már-már az az érzésem, hogy azt sem érted, hogy a gyorsulásnak nincs két fajtája. Mert úgy nyilatkozol, hogy szerinted van. Az egyiket gyorsításnak nevezed, a másikat fékezésnek, és ezzel két külön ágként kezeled.
A gyorsításról megérted, hogy a motor nyomatékát használjuk a létrehozásához,
a fékezésnél pedig automatikusan dörzsfékezésben vagy hasonló hővé alakításban gondolkodsz.
Pedig a gyorsulás és a negatív irányú gyorsulás, ugyanazon gyorsulás, csupán a
hatás irányában különbözik. Ezzel abban, hogy egy viszonyított sebességet növel
vagy csökkent.
Írtam példát arra is, hogy a vonat mozog melletted. Így az ami áll hozzád viszonyítva, az egyben mozog a vonathoz viszonyítva és fordítva: ami áll a vonathoz viszonyítva az mozog hozzád viszonyítva.
Ebben a példában megértetted, hogy az autódnak gázt adva gyorsulhatsz a vonat sebességére, azaz a vonat rendszerében állóra lassítottad az autódat.
De amikor ugyanerre a folyamatra azt mondom, hogy gázt adva lassítod az autódat, akkor nem érted, és fékezni akarod.
Igaz, arra is írtam példát, hogy ha nem a sín rendszerében adsz gázt, hanem a vonat rendszerében fékezel, pl. tárcsafékkel, akkor is felgyorsul az autód a vonat sebességére.
Sajnos ezekre a példapárokra azt írtad, hogy neked túl bonyolult.
Így igazából tanácstalan vagyok veled kapcsolatban. Talán ha a géptan alapjait, a motorok működési elveit, a Fleming szabályokat, Lenz törvényét megértenéd, akkor megérthetnéd azt, hogy hogyan lehet gáz adással fékezni.