A tölcsért a feketelyuk gravitációs terének modellezésénél láttam(tölcsér alakú lepedő).Az idődilatációnál szerintem inkább azt kell látnunk,hogy a térben mindenütt dimenzióhullámok vannak,amik mivel hullámok retardációval közvetítik a hatást,a kauzalitást ők tartják be.Ez az eltérő sebességű IR közötti idődilatációra vonatkozik.A gravitációs térben levő idődilatációnál szerintem az lehet,hogy a gravitáció befolyásolja a rezgések ütemét.A dimenzióhullámok egyes állapotok azonossága miatti kettős ingaszerű mozgásállapot,ahol, a dimenziók(bázisállapotok) energiát cserélnek egymással.Ezek a hullámok teljes rendszert alkotnak,de a kvantummechanika nem az egész komponenst vizsgálja,hanem csak az atomk nagyságrendjébe esőket.De vannak óriásmolekula,kolloid,vírus,esetleg baktérium méretű tartományra kiterjedő hullámok,amik kellenek ahoz,hogy a leírás tényleg zárt legyen,meglegyen az összes dimenzió ahoz,hogy minden állapotot felírhassunk ezek lineárkombinációjaként.Ha független részecskénk van,akkor az állapotok 99,99999%-a az egy atom mozgásállapotaira korlátozódik.De ha van egy bonyolult molekulánk,annak leírásához mondjuk a kolloid vagy vírus méretre kiterjedő mozgásformák bázisállapotai jelentősekké válnak,amiket ha kihagyunk,akkor a Schrödinger-egyenlet csak mondjuk 30% pontossággal adja vissza a megfigyelt frekvenciavonalak frekvenciáját.

 

Példa egy elég nagy mérettartományban fellépő bázisállapotra az,amikor a fény hatására a cisz-retinal transz retinallá változik,és elterpeszkedik és a rhodopsinmolekula hét fehérjerésze szétnyílik,és ekkor a fényenergia az óriásmolekula mechanikai energiájává,majd elektrosztatikus potenciális energiájává alakul.Ez az energia később olyan enzimreakciók beindítására fordítódik,ami a receptorsejtekben elektromos áramot kelt,ez az ingerület,ami az agyban a látás érzetét okozza.

Ebben az esetben van két mezoszkópikus bázisállapot ket(1):összehúzodott állapot(cisz-retinal)=ket(cisz)

ket(2)=szétnyílt állapot(transz-retinal)=ket(transz)

 

Így a  rhodopszin-retinal rendszer mindenféle állapotai bizonyos körülmények között ezek lineárkombinációival előállítható:

ket(pszi)=alfa ket(cisz)+béta ket(transz)

 

A ket(cisz) és a ket(transz) mind tartalmazzák a fehérjemolekulák mikroszkópikus bázisállapotait amit messze nem alkotnak teljes rendszert,rengeteg bázisállapot hiányzik.

A periodúsos rendszer is teljes rejtélyt jelent.Már a héliumot is csak közelítőlg lehet kiszámolni,a többit még nehezebb kiszámolni.Milyen nehéz lehet akkor óriásmolekulát kvantummechanikailag leírni.Csak közelítőleg lehet.Miért?Mert a mezoszkópikus tartomány ismeretle,ugyanakkor az ottani állapotok által hordozott amplitúdók összetettebb atomi képződményeknék már jelentősekké válnak.

 

A "bizonyos körülmények között" azt jelenti,hogy ha a molekula olyan állapotban van,hogy a molekula még nagyobb méretekben rejtőző állapotai elhanyagolhatóak.