Gézoo Creative Commons License 2009.02.28 0 0 2416

Kedves Iván!

    Jó lenne ha ismernéd a forgattyús tengely működését. A nagy tömegű dugattyú, a hajtókaron át nyomja a forgattyústengelyt.

    Így amikor a dugattyú az alsó holtpontban van, akkor a forgattyústengelynek a mozgásra merőleges irányban kellene mozognia, majd a holtponton túljutva kellene visszafelé gyorsítania a dugattyú tömegét.

    Ezért a motorokban a tengelyre akkora lendítő tömeget szerelünk, amelynek a perdülete elegendően nagy ahhoz, hogy elvégezze ezt a munkát.

   Miután tömegtelen a páldában a forgattyús tengely, nincs perdülete, így az alsó holtpontba szorítja a dugattyú tömege és ott is tartja.

    Ekkor a dugattyú mozgási energiája a hajtókaron és a forgattyús tengelyen át,

átadódik-helyesebben megoszlik- a teljes tömegnek(-en).

 

    Belátom, hogy miután eléggé szegényesen a műszaki ismereteid, még egyszerűbb példát kell hozzak:

 

   Vegyél a kezedbe egy 30 cm-es rugalmas tárgyat, pl egy műanyag vonalzót.

Az egyik végére pl. cellux-al ragassz fel nehezéket, pl. egy vagy két nagyobb radírgumit.

    A másik végénél fogva, állítsd az élét függőlegesbe, így vízszintesen meg tudod lengetni annyira, hogy a lengés hatására mindkét irányban meghajlik.

    Így lengesd.. és figyeld meg milyen erő kell az akkora sebességű lengetés fenntartásához, hogy mindkét holtpontot elérve meghajoljon.

 

   Folyamatosan lengetve azt tapasztalod, hogy a végén lévő tömeg tehetetlensége folytán,  folyamatosan erőt kell kifejtened a tömeg gyorsítására-lassítására- majd az ellenkező irányú gyorsítására-lassítására és így tovább folyamatosan ..

 

   Mozgathatod úgy is, hogy egy pontban marad a vonalzónak a kezedben lévő vége , ekkor köríven mozgatod a tömeget,

  és úgy is mozgathatot, hogy rövid egyenes szakaszon mozgatod a végét az egyik, majd a másik irányba.

 

    Érzed, hogy folyamatosan fenn kell tartanod az erőhatást ahhoz, hogy a vonalzó, mindkét oldalra azonos mértékben hajoljon meg?

   Érzed, hogy fárad a kezed a folyamatos munkavégzés miatt?

 

    Ha acél laprugót használsz, akkor mivel egészen jó hatásfokú az acélrugó,

egy-egy oldali behajlításnál egyetlen hajlításnak a rugóban tárolt energiája

csak egyszer a  99%-ával hozzáadódik az általad kifejtett erő munkájához,

ennek ellenére a tömeg gyorsításának-lassításának, majd ismételgetett gyorsításának lassításának a munkáját kell elvégezned a kényszerített lengés fenntartásához.

 

    Ha magára hagynád, vákumban, egyszerí meghajlítás után a rugót és a tömeget, akkor természetesen 30-50 lengés alatt a rugóban hővé alakulna a mozgási energiája.

   De ekkor a rugó nem egyetlen féloldali lengésbe befektetett energiát alakítana hővé,  hanem  60-100 féllengés energiáját.

   Nyílván belátod, hogy egy-egy féllengés során, (amikor folyamatosan gyorsítod a tömeget)   a rugó a befektetett energiának csak valóban 1%-át alakíthatja hővé, az energia 99%-a a tömeg mozgási energiájává alakul.

   A kezed rendszeréből nézve pozitív és negatív irányú, és ezzel pozitív és negatív értelmű mozgási energia létrehozásához folyamatosan kell bevinned az energiát.

 

   Igaz, a bevitt energiával pontosan egyező nagyságú negatív energiát vesz át a kezed a lengő tömegtől.

    Így a tömeg által a kezeden végzett negatív előjelű munka és az izmaid által végzett pozitív előjelű munka eredője zéró.

 

    Azaz folyamatosan viszed be a lengő rendszerbe az energiát és csupán 1% hővé alakulás mellett megsemmisül a bevitt energia.

 

   Ha lenne még kérdésed, örömmel válaszolok rá, de az a kérésem, hogy előbb végezd el a kísérletet, figyeld meg alaposan a mozgásokat és az erőket, az elvégzett munkát és csak azután kérdezz.

 

 

Előzmény: ivivan (2410)