Természetesen ismerem Lenz törvényét, végülis 5 évig tanultam elektrotechnikát és még elektromos gépekről is tanultam, így természetesen az aszinkron motorokról is...
"Ha pedig nagy terhelést teszünk rá, és ezzel nagy lemaradást és nagy erővel-nyomatékkal hat a mágneses tér a vezetőre"
Ez például nem igaz. Induláskor a névleges nyomatékának 70-80%-val indul csak az aszinkron motor, ezért nem is használják nagy terhelés alatt induló helyzetekben.
"Tehát aszinkronmotoros fékezésnél nem a tekercsek melegedése, vagy ellen- irányú-ütemű indukciója fog fékezni."
Az áram minden esetben melegedést okoz. Eleve az ellenállása miatt, másrészt a mágneses mezeje a vasmagot is melegíti. (természetesen a motorokat úgy tervezik, hogy ez a melegedés ne legyen sok és a gép megfelelő hűtéssel ne melegedjen túl)
Mi mértünk ilyeneket. Még egyenáramú fékezést is, az nagyon mókás :-) És bizony melegszik tőle a motor rendesen, aszinkron motornál persze főleg a forgórész, de valamennyire az állórész is...
"Azt is érdemes tudni az aszinkron motorokról, hogy induló áramuk
30-90-szerese az üzemi áramuknak."
Ez sem igaz. A 3 fázisú aszinkron motork indulási árama 3-4szerese a névleges áramuknak. A kondenzátoros indítású 1 fázisú motoroknál ez akár 10szeres is lehet, ezért nagy 1 fázisú motorokat nem használunk...
Viszont ilyen hosszan sem válaszoltál a kérdésemre:
Egy rögzített tengelyű (azaz forogni képtelen) motorban a befektetett energia mekkora része alakul mozgási és mekkora hő energiává?