És hol van ebben az, hogy nincs részecske, csak rezgés? Mert te ezt állítottad. Lavoisier a mai szóhasználat szerinti részecskét nevezte anyagnak, mert csak azt ismerte. Attól, hogy felfedezték a razgést is, nem tünt el a részecske, csak most már tisztában vannak vele, hogy "megfogni" csak azt lehet, aminek nyugalmi tömege van.

Attól, hogy a korábbi részecskéket tovább bontják, a pillanatnyi legkisebb részecskének is van nyugalmi tömege. (Aminek meg nincs, az sem mindíg rezgés, mert az energia lehet mezők formájában is.) Most nem akarom bonyolítani a dolgot, hogy a kötési energia is mérhető nyugalmi tömegként jelenik meg, mert a sor végén akkor is marad nyugalmi tömeg. Sőt még újabbakat is találnak, ez az ún. sötét anyag, amiből még lehet, hogy több is van, mint a nem sötétből.