Sziasztok!
Az én véleményem a beült galambokról a következő:
Szerencsére nem sokat látok belőlük! Én özvegy módszerrel versenyzem, ezért a galambjaim repülése korlátozott.Reggel és délután repülnek annyit amennyi kedvük van. Amikor látom, hogy kezdenek egyre lejjebb ereszkedni, kimegyek és egy percen belül lecsalom őket a levegőből , felmegyek a dúcba és a következő egy percben mind a helyén van. A renitenseket lecserélem, ha van másik ,arra.( Ilyen mindig akad 1-2)
A falkával érkező "idegen" galambok pillanatokon belül egyedül maradnak a tetőn és már csak el kell ilyesztenem őket! Persze előfordul, hogy nem tudok mindig ott lenni velük és ekkor történhet meg az, hogy beül olyan is ami nem oda való!
Van rá eset, hogy akkor is visszajön ha kidobom a dúcból. Ekkor kezdődik a lázas keresgetés, hogy vajon kié lehet? Én szeretem visszaadni a berepült galambokat, mert tudom, hogy nagyon rossz érzés hiába várni elveszett galambjaimat! Mindezek ellenére csak nagyon kevés galambomat kaptam eddig vissza.(egy kezemen meg tudnám számolni) Úgyhogy a magam részéről támogatnám a kereső programot és a pontos gyűrűnyilvántartást melyen nyomonkövethetné mindenki az országban kószáló eltévedt galambokat! Nekem meggyőződésem, hogy sok jó galamb is van közöttük!(Elsősorban a sérült galambokra gondolok!)
Sajnos az a meglátásom, hogy a magyar postagalambászok nagy %-a érdektelenül viselkedik a berepült galambokkal szemben. A minimális eljárás az lenne szerintem, hogy engedje el szabadon mindenki kedvenceinket! MERT HAZAVÁRJÁK!!!