szaki_pali Creative Commons License 2009.02.07 0 0 5229
Amiről írsz az nem sokára valósággá válik, már ami a termeléshez szükséges minőségi paramétereket illeti. Ha tehát ott felétek az lesz leírva, hogy a Juhfarkot, Szürkebarátot vagy bármelyiket így kell termeszteni akkor aki piacra megy vele tetszik nem tetszik alapon úgy kell csinálni. Enek ugye a határideje 2009 augusztus.

De azt mondom ez ízlések és pofonok kérdése. Ha én egy könnyű gyümölcsös uram bocsá vékony borban utazom, és ezt kívánom piacra dobni, akkor ne úgy érjük már el, ezt hogy akkor nyomunk bele egy kis szódát, hogy az állag megfelelő legyen.

Akinek tehát a Pap és Papné dilemmával kell szembenézni annak engedtessék meg hogy válasszon. Azt pedig kijelenteni, hogy csak úgy lehet, korrekt, esetleg minőségi borokat előállítani, hogy forduljunk arccal a hozamkorlátozás felé az biztosan nem fedi a valóságot. (Erre számtalan ellenpélda van.)

A tőkeátlag pedig matek kérdése. Én Rambo-val értenék egyet, hogy pedig egységnyi területre kellene vetíteni a hozamot. Mert a gyalog művelésnél ahol 0,60x0,80 kötésben van a szőlő igen érdekesen alakulna ha pl 2 kg de még a 1,5 kg per tőke átlag lenne. Összehasonlítva a 2,5x1,2 telepítésssel meg a szintén 1,5 kg terheléssel. Ne felejtsük el azt sem, hogy a tőke egy területen gazdálkodik. Ha tehát egységnyi területen pl 100 rész tápanyag van akkor egyáltalán nem mindegy, hogy hányan élik fel ezt a szintet.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy egy magát hozamkorlátozott termelőnek mondott termelő mondta, hogy nála 1,5 max terheléssel megy a tőke. 2,5x1,2 kötésnél JA IKERBEN TELEPÍTVE! Az véletlen nem ua mint ha 1 tőke lenne ilyen kötésben és 3 kg lenne rajta?

Abban egyet fogunk érteni, hogy nem lehet büntetlenül terhelni egy tőkét. Azonban csak az a szám, hogy mennyi van egy tőkén az kevés. Ehhez mellé kell tenni azt is hogy pl milyen tápanyagellátottság, területi méret lombfelület stb mellett igaz. Mert én úgy gondolom ennél bonyolultabb összefüggéseket is illik vizsgálni.
Előzmény: BZoltan (5220)