Régóta vársz a buszra. Elment. „Megtelt.” Türelmetlen vagy, elkeseredsz. Ez így megy mindig ezen a vonalon. Így van az egyes embereknél is, soha sincs náluk hely. Elrohannak a megállók mellett, azok mellett, akik rájuk várakoznak. Megtelt. Nem haladsz e te is gyakran túl gyorsan és megtelt jelzéssel? Pedig rajtad kívül senki más nem fog megállni ezen a helyen és ebben az órában, mert egyedül te jársz ezen a vonalon és a menetrend nem csalhat.

( Michael Quist)