Mindez az enzimek összjátéka.A DNS molekula is a folyamatokat szabályozó enzimek aminosavsorrendjét tartalmazza nukleotidjaiank elrendezésében kódolva.A transzfer RNS-ek által szállított aminosavak a riboszómához kapcsolódnak a DNS alapján készített m-RNS-hez csatlakoznak a t-RNS által szállított aminosavak.Van egy olyan nukleiotid kombináció,ami azt kódolja,hogy ott vége szakdjon a láncnak.És ezek a féhérjék azok az enzimek amik ténylegesen szabályozzák a sejtekben lezajló kémaiai folyamatokat.

Amikor nem volt DNS akkor a fehérjék kialakulását a földben levő agyag katalizálta.Mert az agyagban levő szilikát ásványoknak akkora a felületük,és annyi slekötetlen vegyértékű fémion van,hogy a fehérjék szintézise felgyorsul.

A fehérjék kapcsolódási és szerkezeti változatossága okozza az élet változatosságát.A fehérjék óriásmolekulák,amiknél a fizikai szerkezet döntöbb sajátság,mint a kémiai szerkezet(az aminosavak kapcsolódási módja).

A fehérjék nagyon mozgékonyak tudnak lenni.Ennek példája a pálcikákban levő rhodopsin molekulák,amiket a cisz-retinal mozdít el,amikor fény hatására transz-retinallá alakul.A cisz-retinal amikor a transz retinallá alakul akkor kiegyenesedik,és a rohodsin molekula,aminek hét része közrefogja,kitágul és ez aktivizálja őket.És beindul enzimreakiójuk,aminek végeredménye az idegsejtekben kialakuló elektromos inger,ami a látás érzetét kelti.Vagyis a rhodopsin egy kis fényre érzékeny molekulát közrefogva a fényenergiát mechanikai energiává képes alakítani.

www.blackwellpublishing.com/matthews/rhodopsin.html


parent.document.getElementById("oIFrameID0").style.height = document.body.scrollHeight +"px"; .