Szia!
Megpróbálom sorjában mondani.
Amikor mi elkezdtünk építkezni eléggé ökológiai szempontból ugrottunk bele a dolgokba. Átnéztem mindenféle rendszert, többek között a proconceptet is.
Amit én nagy hátrányát tartok: kb kétszer - vagy többször - annyiba kerül készen a fal, mint egy hasonló " tudású" fal azonos paraméterekkel. Maga az EPS zsalu sem egy olcsó dolog, nem tudom az árakat most pontosan, de maga a zsalu már annyiban volt anno mint egy 38-as téglafal magában. Ebben jön a v20-30 cm vasalt beton, minimum kétszer annyiban van. És ráadásul ami rajta van cell kivülről semmire sem elég, még rakhatsz utána jópár centit ha PH-ban gondolkodsz. Mondjuk 20-30-at PH esetén. Ugyanabból a pénzből, amiből ezt a falat megcsinálod, sokkal jobb falazatot lehet építeni minden tekintetben.
Ha passzív ház érdekel ajánlom a következő topicot olvasgatásra.
http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9115542&la=86761698
Jópáran letettek a rendszerről a drágasága miatt, ráadásul a belső hungarocell szigetelésnek több a hátránya mint az előnye, és egy rakás plusz - felesleges - pénz. A beton - ha pl. pumpás betont rendelsz hogy gyorsabban haladj az nem olcsó mulatság megintcsak. Ha kézzel keverik, egy rakás ember kell hozzá. Munkaerő ugyanannyi kell hozzá pumpa esetben is szinte, ráadásul itt se tudod az egész falat rendszerint kiönteni, csak 2-3 soronként több okból sem. - alul nem birja már el a cell zsalu, a beton osztályozódik, stb.
Röviden és tömören: nagyon drága mulatság. Persze ha van pénzed, nem gond :-) Mielőtt félreértenél nem akarlak lebeszélni semmiről, de azért tájékozódj alaposan, számold ki mennyire jön ki, stb.
12V-os rendszer. Hát nem tudom. Csak végszükség esetén. Gondolj egy egy porszívó 1000 W körül van, vagy egy hajszárító. Indulásnál felveszi a dupláját, azaz 200A is folyhat csúcsban, átlagban/névlegesen 100A. Ilyen áramokkal hegeszteni szokás, és csúnya dolgokat tud művelni. Milyen vastag vezetéket is kell behúznod a falban? :-) Ha a nagyfogyasztókat mondjuk hálózatról akarod ellátni, a kisebbeket meg aksiról, akkor már más a helyzet.
A másik gond az aksi. Minél nagyobb árammal sütöd ki az aksit, akkor
1. annál inkább csökken a kivehető töltésmennyiség, ugyanis rengeteg energia disszipálódni fog az akkumulátor belső ellenállásán
2. az aksik élettartama jelentősen csökken - akár felére, negyedére, tizedére. Ezalól kivétel ha pl. LiFePO aksit teszel be, de akkor 10X annyit költesz aksikra
3. Egy rakás aksit kell párhuzamosan kötnöd, ami szintén problémás lehet, még ha védődiódán keresztül is teszed.
Azaz a 12 V-os rendszert nagyon nem ajánlanám. Sehol nem használnak ilyet, csak ahol semmi más lehetőség nincsen. A napcellák rendszerint magasabb feszültségűek - 20-30 V-osak - , ezekből hoznak létre telepeket, amik kapocsfeszültsége szintén 60-80-200 V körül szoktak lenni kialakítástól függően. Hidd el, a nagy áramokat nehéz kezelni hosszútávon és tartósan ilyen rendszerben. Nem véletlenül nem alkalmaznak ilyet ilyen formában.
Azzal hogy 12 V-itasz, nem lesz energiatakarékosabb a rendszered semmivel. A felvett teljesítmény számít, nem a feszültség. Minél hatalmasabb áramokkal dolgozol, annál veszteségesebb a rendszer, annál nehezebb kezelni minden szinten. Minél nagyobb feszültségre kell törekedni és kisebb áramokra.
Nálam akkumulátoros ellátás lesz ha minden igaz 1-2 éven belül, de már tanakszom a hálózatra visszatápláláson nagyon. A rendszerben a fogyasztói oldalról mindenképpen meghagyom a 230 V-os eszközöket.
Ajánlom figyelmedbe a következő topicokat, érdemes bennük böngészni, kérdéseket feltenni:
http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9055259&la=86767818
http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9106929&la=86764066
Központi gép:
Ezen már én is sokat tanakodtam, eleinte felmerült egy laptop - és nyilván nem windossal - egy C-ben megírt program és mehet. Előnye hogy nem kell megcsinálni a hardwert. Utána most jött ez a mikrovezérlős őrület. És most van valami más is terítéken.
www.kontron.de
ezen belül:
http://de.kontron.com/products/computeronmodules/dimmpc/
A munkahelyemen ezzel dolgozunk, van fejlesztőrendszer hozzá, stb. És mivel nagy tételben vesszük az ára is filléres szinte nálunk. De majd meglátjuk.
Hőszívattyú:
Miért mondtunk le róla:
1. A beruházási költsége a teljes rendszernek többmilliós nagyságrendű - kiépítéstől függően - , azaz több 10 évre előre kifizetem a gázszámlámat. Mondjuk pénzügyileg esélyünk nincsen/nem volt rá.
2. Azért ne felejtsük el, hogy ez sem ingyen van. Egy 20 kW körüli hőszívattyú 4-5 kW teljesítményt igényel elektromos formátumban, azaz az Elmű nem jár rosszul.
3. A megtérülési költség ezek miatt 50-100 év közé tehető - addig párszor tönkre is megy.
4. Nem számoltam az amortizációval, azaz mondjuk 15 évente vehetsz egy új hőszívattyút, időnként tönkremegy a hőcserélő, stb.
Azaz: baromi drága, baromira nem megtérülő beruházás családi háznál. Minél hidegebb van, annál rosszabb hatásfok. Ökológiai szempontú megközelítésnél más a helyzet.
Nem passzív házban lakok.
Bocsánat, kicsit hosszú lett, hirtelen ennyi :-).
Attila