Gézoo Creative Commons License 2009.01.19 0 0 2185

Szia Kedves Auróra!

     A kérdésedre adandó  folytatása:

 

    A fotonnak E energiája van.  Ennek az energiának megfeleltethető tömeg.

Ha egy nyugvónak látszó tömeg E fotonenergiát nyel el, akkor tömege megnövekszik. Ha pedig lesugároz akkor tömege csökken E=m*c2 arányban

 

    Persze azon vitatkozgathatunk, hogy ez a tömegváltozás része-e

a nyugvó m0 tömegnek, azaz gyorsítható-e vagy sem, de maga a változás és értékének nagysága igaz.

 

    Én úgy gondolom, hogy amikor a nyugvó tömeg részévé válik egy energia adag, akkor már nyugvó tömegnek tekintendő,   ilyenkor a foton "tömeggel épül be" az anyag nyugvó tömegébe,

 

   amikor pedig csupán a tömeg mozgására fordítódik az energia, azaz egy m0 tömeg kinetikai energia készletét növeli, akkor az  m0 tömeg változatlan nagyságú marad, csupán a kinetikai energiájával egyenértékű tehetetlensége E=m(v)*c2 alakban növekszik, azaz az m(v) nem gyorsítható, mert pusztán energia, mint ahogyan ezt megtárgyaltuk a másik topicban.

 

    Nos így a foton ha halad akkor tömegtelen, ha beépül akkor tömegként jelenik meg.

   Ez utóbbi jelenség oka talán az, hogy a foton az adott kisugárzó rendszerhez relatíván csak c sebességgel haladhat.

  És ha dinamikusan kisugárzódik és elnyelődik is, akkor is a kisugárzó részecskétől max c sebességgel távolodhat a részecske rendszerében.

   Azaz ha a külső mozgással olyan pályára kényszerítjük a részecskét, hogy a kisugárzási irányba ne teljesülhessen a c fotonsebesség, akkor a ezzel a részecskét pályamódosításra kényszerítjük.

   És mint tudod, a pörgentyűkkel azonos módon az örvényekben is érvényesül a coriolis hatás, azaz  a forgástengely két oldalán eltérő eredő relatív sebesség alakul ki, akkor  a tengelyre erő fog hatni ezen hatás elöl való kitérés, azaz a kisebbik erő irányába,  vagyis munkát kell befektetnünk a kisugárzó részecske pályamódosításra való kényszerítése közben.

    Így akár fotonok folyamatos áramainak örvényei jelenhetnek meg tömeg tulajdonságokkal.

   Ebből következne az, hogy egy fotonáramba beépülő foton a tömeg jelenségeinek

változását a nagyobb tömegnek megfelelően mutatná,

  kilépő fotonok esetében viszont az örvényben maradt fotonok a kisebb tömegre jellemző hatásokat.

 

   Összefoglalva:

 

    Amikor szabadon halad a foton, akkor nem tesz olyat ami miatt érzékelhetnénk tömegre utaló hatásokat, 

   amikor becsapódik, akkor az átvett  energiával a befogó impulzusra tesz szert, úgy mintha tömeg lökte volna meg, és

   amikor beépül a a foton, akkor a nyugalmi tömeg részeként érzékeljük.