Szia Kedves Auróra!
A kérdésedre adandó folytatása:
A fotonnak E energiája van. Ennek az energiának megfeleltethető tömeg.
Ha egy nyugvónak látszó tömeg E fotonenergiát nyel el, akkor tömege megnövekszik. Ha pedig lesugároz akkor tömege csökken E=m*c2 arányban
Persze azon vitatkozgathatunk, hogy ez a tömegváltozás része-e
a nyugvó m0 tömegnek, azaz gyorsítható-e vagy sem, de maga a változás és értékének nagysága igaz.
Én úgy gondolom, hogy amikor a nyugvó tömeg részévé válik egy energia adag, akkor már nyugvó tömegnek tekintendő, ilyenkor a foton "tömeggel épül be" az anyag nyugvó tömegébe,
amikor pedig csupán a tömeg mozgására fordítódik az energia, azaz egy m0 tömeg kinetikai energia készletét növeli, akkor az m0 tömeg változatlan nagyságú marad, csupán a kinetikai energiájával egyenértékű tehetetlensége E=m(v)*c2 alakban növekszik, azaz az m(v) nem gyorsítható, mert pusztán energia, mint ahogyan ezt megtárgyaltuk a másik topicban.
Nos így a foton ha halad akkor tömegtelen, ha beépül akkor tömegként jelenik meg.
Ez utóbbi jelenség oka talán az, hogy a foton az adott kisugárzó rendszerhez relatíván csak c sebességgel haladhat.
És ha dinamikusan kisugárzódik és elnyelődik is, akkor is a kisugárzó részecskétől max c sebességgel távolodhat a részecske rendszerében.
Azaz ha a külső mozgással olyan pályára kényszerítjük a részecskét, hogy a kisugárzási irányba ne teljesülhessen a c fotonsebesség, akkor a ezzel a részecskét pályamódosításra kényszerítjük.
És mint tudod, a pörgentyűkkel azonos módon az örvényekben is érvényesül a coriolis hatás, azaz a forgástengely két oldalán eltérő eredő relatív sebesség alakul ki, akkor a tengelyre erő fog hatni ezen hatás elöl való kitérés, azaz a kisebbik erő irányába, vagyis munkát kell befektetnünk a kisugárzó részecske pályamódosításra való kényszerítése közben.
Így akár fotonok folyamatos áramainak örvényei jelenhetnek meg tömeg tulajdonságokkal.
Ebből következne az, hogy egy fotonáramba beépülő foton a tömeg jelenségeinek
változását a nagyobb tömegnek megfelelően mutatná,
kilépő fotonok esetében viszont az örvényben maradt fotonok a kisebb tömegre jellemző hatásokat.
Összefoglalva:
Amikor szabadon halad a foton, akkor nem tesz olyat ami miatt érzékelhetnénk tömegre utaló hatásokat,
amikor becsapódik, akkor az átvett energiával a befogó impulzusra tesz szert, úgy mintha tömeg lökte volna meg, és
amikor beépül a a foton, akkor a nyugalmi tömeg részeként érzékeljük.