Berzsenyi Dàniel: A Magyar nyelv eredetiségéröl (kivonat a Prozai Müvei-böl)

"Régota gyanus lévén elöttem az a régi elöitélet, mely szerint töbnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, amelyek az idegenekhez hasonlitanak, kölcsönzöttek és idegenek. Arra hatàroztam magamat, hogy némely szavaink szàrmazatjàt minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam.
Vizsgàlodàsaimnak elsö tàrgyai valànak azon fizikai dolgoknak nevei, melyek természet szerint az embernek és beszédnek legelsö, legszükségesebb objektumai voltanak, mint: föld, viz, tüz, nap stb, melyeknek hihetöképpen legelsöbben adànak nevezeteket az elsö emberek.
Bukdozàsaim haszon nélkül nem maradtak, söt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet talàltam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar àltallàttam azt, hogy a magyar nyelv tàn az egész ovilàg nyelveinek gyökere és anyja; mert nyilvàn tapasztalàm azt, hogy a legközönségesebb természeti tàrgyaknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegeneknek vélt europai nyelvekben is àltalàban magyar gyökerekbül lehet szàrmaztatni..."