Aurora11 Creative Commons License 2009.01.15 0 0 319

Szia Auréliusz!

 

Az operátornak az ábrázolása a mátrix.Ugyanúgy,ahogy a vektornak az ábrázolása az (x,y,z).Azért csak az ábrázolása,mert a kifejezésben levő számértékek függnek a koordinátarendszer megválasztásától.De mint művelet az operátornak és a vektornak van egy ábrázolástól független jelentése.Az operátor egy olyan művelet,ami ha egy vektorra hat,akkor egy másik vektorba viszi át,irányát és nagyságát is megváltoztatva.(ha egy vektorral nem történik semmi,akkor a matematikusok szerint azért történt művelet,ugyanis önmagába lett leképezve.Ilyenkor a vektorra az egységoperátor hat,ami a vektort önmagába viszi át.)Van egy vektorunk (x,y,z) és arra az operátor úgy hat,hogy átviszi a másik vektorba (x',y',z').A mátrix alakja ilyenkor (A11 A12 A13)

                                                                  (A21 A22 A23)

                                                                  (A31 A32 A33)

Vagyis ilyen saktáblaszerű ábra az operátor mátrixa.De ez tartalmazza azt az információt,hogy az operátor ha hat egy vektorba akkor melyik vektorba viszi át.

x'=A11x+A12y+A13z

y'=A21x+A22y+A23z

z'=A31x+A32y+A33z.

 

A mátrix determinánsa az a szám,ami kifejezi azt,hogyha egy vektorra hat,akkor az új vektor bázisvektorai által kifeszített térfogat hányszorosa az eredeti vektor bázisvektorai által kifeszített térfogatnak.Vagyis a determináns térfogatnövekedési faktornak is nevezik.Ha a mátrix 2x2-es akkor a determinánsát felületnövekedési faktornak is nevezik.Az előbb említett 3x3-as mátrix determinánsa:

detA=A11A22A33+A21A32A13+A12A23A31-A31A22A13-A21A12A33.A32A23A11.Azt is kifejezi,hogy a vektor mennyire nyúlik meg a leképezés során.

 

A pozitron minden túlajdonságában megegyezik az elektronéval,a különbség csupán annyi,hogy töltése az elektron töltésének ellentetje,vagyis elenkező előjelű,de a nagysága azonos.Ezért elektromágneses térben ellenkező iráyba térül,mint az elektron,de az eltérülés mértéke azonos(a pozitron töltésének a nagysága,és a tömege ugyanannyi mint az elektronnak).Így fedezte fel Anderson a ködkamrájában,amikor a kozmikus sugárzás részecskéit vizsgálta.Ilyenkor párkeltést látot.Olyan gamma foton hozhat létre elektron-pozitron párt,amelynek energiája ngyobb,mint két elektron nyugalmi tömegének a kétszerese(a foton többletenergiája az elektron és a pozitron mozgási energiáját adja,szétoszlik egyenlő mértékben kettőjük között).A párkeltéshez szükség van erős elektromágneses térre is(valószínűleg a közbenső lépésben keletkező majd megszűnő virtuális fotonok miatt),ezért párkeltés nehéz magok erőteréhez közel zajlanak le,például ólomlemez mellett.Más részecskéknek is felfedezték az antirészecskéjét,amik a nekik megfelelő részecskékkel találkozva annihilálódnak.A semleges részecskéknek is van antirészecskéik,de ezeknek mivel nincs töltésük,ezért csak a megfelelő részecskepárjukkal történő annihiláció által lehet a jelenlétükre következtetni.

Az időben visszafelé haladást nem ismerem,bár hallottam róla,de nem tudom,hogy kell érteni.A pozitron amikor elektronnal annihilál,akkor két foton keletkezik,a elektron és a pozitron összenergája oszlik szét közöttük.Az impulzus- és az energiamegmaradását egyszerre csak két foton keletkezése biztosítja(néha három foton is keletkezik).Szóval jócskán gamma foton keletkezik.A PET-ben is gamma sugarak képződnek amikor a pozitronok az emberi szövet elektronjaival ütköznek.

 

"Nem lehetne-e a jövőben pl.: műholdakat vagy űrszondákat a kozmikus-sugárzás energiájával táplálni, ha annak befogására valaki előáll egy megfelelő konstrukciójú (mondjuk fotorefraktív anyagokkal, toluolllal, naftollal vagy annak vmilyen származékával, mert az a sejtésem, hogy az aromás szénvegyületek delokalizált elektronjai "hevesebben" reagálnak, mint pl: a konjugált kettős kötéseké) kristállyal?"

 

Az a baj,hogy a kozmikus sugarak részecskéinek olyan nagy az energiája,hogy amikor molekulákkal ütköznek,akkor szétroncsolják őket,és ionizálják őket(szabad gyökök is keltkezhetnek átmenetileg).Például a kozmikus sugárzás egyes komponenei még az atommag nukleonjaiból is kiválhatnak részecskeesőt,amikor mindenféle egzotikus részecskék keletkeznek(pionok,müonok,kaonok,stb.)Illetve gyors neutronok(kozmikus sugárzás által keletkeznek) a levegő nitrogénjéből radioaktív szént hoz létre,amit majd belélegeznek az élőlények és amikor meghalnak,a mennyiségükből megállapítható a haláluk kora(ezekről szívesen mesélnék,ha érdekel).Illetve ilyen neutronok tríciumot is keltenek,ami a hidrogén radiokakítv iztotópja,Libby ennek a segítségével határozta meg a különböző bórféleségek korát.(ugyanez a Libby alkotta meg a radiokarbon kormeghatározást)

A konjugált kötésű molekulák a fény segítségével,az aromás vegyületek ultraibolya fénnyle gerjeszthetők(kivéve,ha az romás vegyületekben mondjuk bróm van,és a közelítő szimmetria miatt fénnyel is gerjeszthető).A klorofill is csak fénnyel(méghozzá vörössel) gerjeszthető,a kozmikus sugarak szétütik.Mivel ezzel a növények kevesebb széndioxidot tudnak a fotoszintézissel megkötni,a levél különleges módon véfkezik.Karotinoidokat épít a klorofill elé,mintegy védőréteget,és ez megvédi a nagyobb energiájú  a klorofillt szétverő sugárzásoktól.A karotinooidok a levél napszeművege.

Nagyon szívesen!Máskor is szívesen segítenék Neked!

Előzmény: Auréliusz (317)