A hunok nevei:

Màcsay-Lengyel és Cholnoki nyomàn, Szilvay Gyula:

"..A <hun> szo Kr.e. 1766-ban jelent meg elöször a Kinai Kronikàkban, amikor is az elüzött <Hia> nemzetséget <Hun-ur>-nak nevezték, akiktöl azutàn a <Hiung-nu>-k szàrmaztak.
Az Avestàban szereplö <unu> szo Modi prof. és Geiger szerint is <hun>-t jelent.
Christian Bartolomae Nagy szotàra (1831), valamint Wolf Fritz iskolàja tovàbbà Rastetter, West, Harlez, Spiegel, Schmidt, Haug, Justi ..stb szerint is a Szanszkritban szereplö <Sunu> szo <hunnu>-t jelent.
..a kinaiak szerint az àzsiai nagy Hun csalàd az <uar> és a <Kun> törzsekböl szàrmazik.
...a kinaiak a hunokat a <Si-ki> olvasata alapjàn <hiung-nu> néven nevezték.
Groot szerint viszont az eredeti <hun> elnevezést <hung-no>-nak mondtàk és pedig a nankingi kiejtés szerint.
Evezredek folyamàn egy nép neve és fajisàga is sok vàltozàson megy keresztül, igy érthetö, hogy a <hun> szo elsö tagja <hiong>, <hiung>, <hong>-ra vàltozott.
A kinaiak a hunok nevét Kr.e. 1200-tol kezdve <hu> szoval fejezik ki.
Ezekböl a népelnevezésekböl lettek a következö földrajzi nevek: Huangho folyo, Hun-csung, a hunok közepe, vagyis a Huang-ho folyo középsö nagy hajlàsa és a Hun-jang a folyo északi partvidéke, ahol mindenütt hunok laktak.
Rhamses fàrao (Kr.e. 13.sz.) dicsöitésére alkotott feliratban egy <Unna> nevü nép szerepel.
Dareios (6.sz.) perzsa kiràlynak egy <hunnae> nép fizetett adot.
Az Avesta és a Vishnu Purana indiai szent könyvekben emlités van egy <Hunna> nevü népröl.
Strabonàl és Piliniusnàl a <Phaunoi>, <Thuni> és <Ounoi> forma talàlhato.
Ptolemaios elöbb <Chunoi> késöbb <Ounnoi> néven emliti öket.
Az Agrippa térképen <Chuni scythae> olvashato.
A latinoknàl a Hun név sok vàltozatban fordul elö: igy Mommsen àltal kiadott Chronica minorae-ban <Hunni>, Huni, Hugni, Uni, Ugni és Chuni formàkban...."