Nekem van két nagy lányom, a nagyobbik most kezdte az egyetemet, mindkettőnek van már nyelvvizsgája (egyiknek kettő). Jelenleg csak azt tudom mondani nekik, hogy csak akkor képzeljék el itthon az életüket, ha pár éven belül komolyan elindulunk valami jó irányba, Ha nem, akkor én adok a keükbe jó szakmát, nyelvtudást, egyfajta világnézetet (dolgozz keményen és főként magadra számíts + családra) és irány valami könnyebb hely. Lehet hazaárulózni, lenézni, de egy dolog biztos: csak egy életünk van, nem érdemes ócska posztkomcsik szekerét tolni a végtelenségig.
Osztán majd ellakok náluk egy sufniban öreg nyugdíjtalan koromban. :-)))