Gondolod a pszichiáter meg tudja magyarázni, miért tart egy kisajátítási per nyolc évig? (Meggyőz arról, hogy az idő relatív.)  Vagy miért kell mellőzni a kedvezményezett jövedelmi és vagyoni viszonyainak törvény által előírt vizsgálatát illetékfeljegyzési jog adása esetén? Esetleg tud arra magyarázatot és megérteti velem, miért nem lehet tisztességesen kiírni egy tárgyalási napot?

Vagy elmagyarázza és kéri fogadjam el, az igazságszolgáltatás M.o.-on így működik, és ha nem tetszik, bezárat a rendszer. (Mivel tényleg így működik, az eszmecsere hasznos lenne. De nagyon szeretném kérni, szembesítsen már bírómmal, és néznénk meg közösen a számára ismeretlen jogszabályokat. Mert ugye arra nem is merek gondolni, hogy direkt szegi meg azokat...Vagy akkor mondjuk ki: a jogszabályok csak a hülyéknek gyártódnak.)

Abban igazad lehet, kevés olyan van, aki egy per előtt veszi a bátorságot és ezeket a dolgokat nyilvánossá teszi.  Az ésszerűség határán  túl van, az biztos. De mint látod, a bíró kezdeményezett, nem én. Másrészt pedig ahogy a régi rómaiak vallották: ha nem hagysz nyomot magad után olyan, mintha nem is éltél volna.

A bíróság mint rendszer olyan, amilyen. Akármit csinálunk, - van sapka-nincs sapka - akkor is ugyanaz. Ha nem csinálok semmit, akkor is kibabrál velem, vesztenivalóm tehát nincs. A dolog eldőlt, már korábban. Már akkor, amikor "kedvenc" önkormányzatom jogi képviselője a bíróság polgári kollégium vezetője helyettesének férje lett...