A rendőrség szerint az elbocsátott gazdasági vezető és a biztonsági őr állt bosszút
Az egyik áldozat zsebében egy bekapcsolt diktafon volt, amely rögzítette a csepeli kettős gyilkosság előtt a tettesek és áldozataik beszélgetését. Tisztán hallható az az öt lövés, amely kioltotta az igazgató és fiatal helyettese életét. A rendőrök a bűntény napján elbocsátott gazdasági igazgatóhelyettest és a tanintézet vele együtt kirúgott biztonsági őrét gyanúsítják a "brutális kivégzéssel".


Fekete Gy. Attila| Népszabadság| 2009. január 9.

Akár ténylegesen életfogytig tartó fegyházbüntetést is kiszabhat a bíróság a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában történt kettős gyilkosság tetteseire. A BRFK nyomozói tizenkét órával a bűntény bejelentése után elfogták a két feltételezett elkövetőt, Deme Gábort (36), a tanintézet volt gazdasági igazgatóhelyettesét, és K. Tamást (52), a szerdáig főképp biztonsági őrként dolgozó segédoktatót. A két gyanúsítottnak szerda délelőtt mondott fel Takács József igazgató, mivel azzal gyanúsították őket, hogy három-négymillió forintot elsikkasztottak az iskola pénzéből.

Az egyik áldozat, az igazgató az MSZP csepeli frakciójának helyettes vezetője volt, a gyanú szerinti gyilkos a szocialisták kerületi szervezetéhez tartozott, mindazonáltal eddig semmiféle jel nem mutat arra, hogy politikai összefüggései lennének az ügynek.




A rendőrséget az iskolában történt lövöldözésről szerda este értesítette egy csepeli zöldséges. Neki a csuklyás támadó által súlyosan megsebesített biztonsági őr számolt be a brutális támadásról, amelyben életét veszítette az iskola igazgatója, Takács József és helyettese, Papp László. Az őr azt állította, a támadó rá is lőtt, ezért a kezén meg is sérült, azonban sikerült elmenekülnie. Az őrt lőtt sebbel, erősen sokkos állapotban szállították kórházba, a nyomozóknak még nem sikerült részletesen kihallgatniuk. Pedig egyre több kérdésük lenne.


Bodnár Zsolt, a BRFK vezetőjének bűnügyi helyettese és Keszthelyi József életvédelmi osztályvezető csütörtöki sajtótájékoztatójukon azt mondták: az már a helyszíni szemle kezdetén nyilvánvaló volt, hogy nem afféle iskolai vérengzésről van szó. Az iskolában a gyilkosság elkövetésének idején már nem voltak diákok.

A tettes láthatóan pontosan tudta, mit és miért tesz. A helyszín megkérdőjelezte a sérült biztonsági őr vallomásának hitelességét. A nyomok ugyanis több elkövetőről árulkodtak, miközben az őr - amíg össze nem roppant a stressztől, és még tudott beszélni - egyetlen álarcos támadóról beszélt. Azt is mondta, hogy a támadó testalkata az iskolából nemrég kicsapott egyik növendékére emlékeztette.

A rendőrök azonban vérnyomokat találtak a gyilkos menekülési útvonalától távoli helyeken is. Egy jókora véres cipőnyom látszott az egyik terem ajtaján. Az volt az iskola szerverszobája, ahonnan egyetlen szerver hiányzott csupán: az, amelyik az iskola biztonsági kameráinak felvételeit tárolta.

Ekkor a rendőrség számára már nyilvánvaló volt, hogy a tettes vagy belső ember volt, vagy belső információk alapján tervezte meg a gyilkosságot. Az őrt azonban ekkor már nem tudták kihallgatni. Csak a ruháit foglalhatták le, ám ez is elég volt a fordulathoz. Véres cipőjének talplenyomata ugyanis egyezett az ajtón rögzített nyommal. A helyszínelőknek nem volt kétségük afelől, hogy a gyilkosság után ő rúgta be a szerverszoba ajtaját.

S ekkor a magyar kriminalisztika történetében egyedülálló segítséget kapott a rendőrség: az egyik áldozat zsebéből előkerült egy diktafon, amely rögzítette a gyilkosság előzményeit és a lövéseket is.

Bár Bodnár Zsolt és Keszthelyi József a tájékoztatón többször is hangsúlyozta, hogy tizenkét órával a gyilkosság után számos részletkérdés még nem tisztázott, azért lassan már kezd összeállni a kép: szerda délelőtt elbocsátották Deme Gábort és K. Tamást, mivel - a gyanú szerint - három-négymillió forintot sikkasztottak. D. estére találkozót kért az igazgatótól, hogy "megbeszéljék a dolgot". Takács nem akart egyedül találkozni vele, ezért megkérte kollégáját, Papp Lászlót, legyen jelen a megbeszélésen, és vegyen magnóra mindent.

A felvétel tanúsága szerint a megbeszélés viszonylag nyugodt légkörben zajlott. A végén már kifejezetten békülékeny hangot ütöttek meg, amikor K. Tamás hirtelen Takács fejére szorította pisztolyát, és lelőtte az igazgatót. Harminc másodperccel később újabb három lövés hallatszott, majd még egy.

A rendőrök kegyeleti okokból nem árultak el részleteket arról, mi hangzott el a gyilkosság előtt és alatt. Úgy fogalmaztak: "a felvételt még 18-as karikával sem lehetne adásba tenni". - Brutális, ami történt - szögezte le Keszthelyi, hozzátéve, hogy a felvétel nem hagy kétséget afelől, hogy a két gyanúsított nem akart alkudozni az igazgatóval és a vele lévő tanárral.

- Azért mentek, hogy megöljék az igazgatót, s mivel ott volt a másik tanár, vele is végeztek. A felvétel bizonyítja: nem hirtelen felindulásból rántott fegyvert K. Tamás, hanem előre eltervezte a gyilkosságot, majd hidegvérrel végrehajtotta - mondta Keszthelyi.

A nyomozók szerint később K. saját magát sebesítette meg (a golyó a tenyerét ütötte át), ezzel próbálva igazolni, hogy az ismeretlen támadó vele is végezni akart.


A szervert, amely a biztonsági kamerák felvételeit tárolta, Deme Gábor elvitte az iskolából, és a Dunába dobta. Legalábbis ezt mondta a nyomozóknak. A helyszínen azonban kiderült, hogy a Dunát húsz centiméteres jég borítja az adott helyen, így ott vízbe biztosan nem dobhatta a gépet. Tisztázandó még a gyilkos fegyver eredete is. Az elsődleges adatok szerint a pisztoly nem szerepel a nyilvántartásban, s nem is körözik lopott vagy elveszett fegyverként. Van sorszáma, így elvileg követhető az útja a fegyvergyártól az utolsó legális tulajdonosáig.

A két férfi ellen több emberen, társtettesként, előre megfontolt szándékkal, anyagi haszonszerzés céljából, aljas indokból elkövetett emberölés gyanújával folytatják az eljárást. A rendőrség vizsgálja a feltételezett sikkasztás körülményeit és a gyilkossághoz használt fegyver eredetét is.