igen de minket alapvetően az ár/ hőkapacitás aránya érdekel

 

a kőnek ugyan alacsony a tömegspecifikus fajhője, de mivel sűrűbb mint a víz térfogatarányosan már nem akkora a különbség, azonkívül a kőzúzalékot lehet 100 fok fölé is melegíteni, míg a vizet nem

 

ezeken kívül a víznek vízzáró szigetelés kell, ami egyúttal a melegítést is bírja, meg olyan csővezés, ami a hőcserét lehetővé teszit, kőzúzalék esetében a csővezés pokoli egyszerű, mivel a zúzalék magát a levegőt átengedi, csak olyan csöveket kell bevezetni a kőréteg aljára, amin keresztül le lehet nyomni a forró levegőt, illetve télen a hideget

 

az egyetlen problémát a levegő által felhozott por jelenti, amit szűrni kellene, ezután a felfűtött levegőt radiátor nélkül is be lehet egyszerűen fújni a fűtött helységekbe

 

ugyanez a rendszer, másképp lehetne akár temepráló eszköz is, de ilyenkor nem elég egy passzív napkollektorral felmelegíteni a levegőt, hanem a légkondícionáló hulladékhőjét kell a köveknek átadni, majd a téli szezonban a légkondit megforítani, a kövek hőjét kiszivattyúzni, így azokat akár -20/-30 fokig visszahűteni

 

az ár attól olcsóbb, hogy maga a kőzúzalék sem drága, a házhoszállítása kerül viszonylag sokba, de ha közel, adott esetben magán a telken megvan hozzá a kő még ez sem kell, és hogy nem kell se bonyolult csövezés, se vizálló szigetelés

 

egy 3m mély, 8m x 8m-es gödörben már elég követ lehet felhalmozni egy kisebb családi ház fűtésére, és az olcsóbb változat kb 2-3millióból simán kihozható

 

ez mondjuk összehasonlítva a ház 25 millió forintos értékével nem olyan rossz