Nem ezzel pont a kivitelezhetőség a probléma. A kőzúzalék fajhője kicsi, a forró levegőt pedig nehéz biztonságosan keringtetni. Gazdaságosan kivitelezhetetlen egy akkora és megfelelően hőszigetelt verem, ami egy egész télre való meleget el tud így tárolni (és légtechnikailag egy komoly feladat megoldani a forró levegő oda- és elvezetését - biztonságosan).

A legegyszerűbb a víz, egy köbméter forráspont közeléig melegített víz el tudja tárolni egy jól hőszigetelt ház kb: 1 négyzetméterének téli hőigényét, ez még elvileg kezelhető méretű (150-300 köbméteres) hőszigetelt tárolót igényel, egyszerű átfolyós napkollektorokkal.
Voltaképpen ez egészen jól működhetne a gyakorlatban is, ha iparági méretekben ráállnának, a szükséges méretű gödör készítése gépi munkával nem téma, ha a szükséges zsaluzási technológia és paneles, vagy más előkészített hőszigetelés (pl: brutálisan felhabosodó helyben fújt gázbetonnal, hasonlókkal) technológiája "nagyüzemileg" biztosítva lenne, akkor teljesen elfogadható, pár milliós költséggel el lehetne egy ilyen hőtárolót készíteni. Olcsó, átfolyós lemez-kollektorokkal, amelyek a nyári csúcsidényben gond nélkül fel tudnák fűteni a hőtárolót.
Szerintem ez már ma is szó szerint össz-társadalmi méretekben működhetne, akár minden önálló családi házat át lehetne rá állítani - elhatározás, szabályozók kérdése lenne. Kis rákészüléssel csodákat lehetne tenni. Ha még hozzáadnánk kis alapkutatást is, pl: hosszú láncú, nagy hőre széttöredező, majd hűléskor újra összeálló vízben oldódó polimerekkel és hasonlókkal számottevően növelnénk a tároló vizes oldat fajhőjét (amennyire meg tudom ítélni, a tiszta víz 4.2kJ/kgC értékéről 6-7 közeléig talán fel lehetne menni), akkor sokkal kisebb térfogatú hőtároló is jó lenne. Sajnos, vagy szerencsére a víz fajhője talán a legnagyobb az ismert és elérhető tároló közegek között - és a hozzáférhetősége is ennek a legegyszerűbb.
Eleve többé-kevésbé passzívnak tervezett házak esetén, ahol eredendően minimális a plusz hőbeviteli igény ez remekül működhetne. A szomorúnak azt tartom, hogy voltaképpen már rendelkezésre áll az a technológia, ami ezt tudná, és ha most az EU-n belül egyszerűen kötelezővé tennék ezen technológiák alkalmazását minden új építménynél ill. felújításnál, és támogatnák hathatósan a meglévő építmények ilyen jellegűvé alakítását, akkor teljesen reális lenne a lakossági, és általában a fűtési jellegű földgázigény szó szerint zérusra redukálása nem több, mint 2-3 évtized alatt. Az elektromos ellátásba is a nyári csúcsidénybe szépen be lehetne segíteni olcsó, fóliás alapú napelemekkel - a villamos energia hálózatot pedig inkább a közlekedés igényeire kellene lassan hegyezni.

Sok mindent lehetne tenni - szándék kérdése lenne.