A-Dani jól mondja.

Régen azért a vasút élőmunkaszükséglete jóval magasabb volt, mivel akkoriban nem voltak akkora mértékben automatizálva gépesítve a folyamatok.

Nem voltak korszerű biztosítóberendezések, pl nem volt D55, D70, akkor kellett mindenhova a váltókezelő, bizony nem voltak távkezelt állomások (igaz ma sem sok van), nem voltak fénysorompók, hanem kézzel kellett őket működteni, amihez ugye baktert kellett alkalmazni (gondoljunk csak bele, hogy az 1900-as évek elején átadott vonalakon milyen sok őrház volt a vasút mellett, ma meg sok vonalon lényegileg 20-30km-en még személyzet sem kell), nem voltak atomata térközök, hanem pl kellettek vonatjelentő térközőrök. A rakodás is sokkal "kőkorszakibb" módszerrel történt, sok helyen kézi erővel, nem voltak még akkora daruk, szállítószalagok, targoncák, markológépek stb. Az állomásoknak nagyobb volt a személyforgalma, kellettek a jegypénztárosok sok helyre, több helyen volt vonatkereszt, rakodás, több állomásra kellett így szolgálat a keresztek, vagy aáru fel-leadás miatt és pl a vonatok jó része sem egy szál mozdonyvezetővel ment, mint ma, hanem volt fűtő, vagy figyelére kötelezett második dolgozó és egyebek...