"Bármikor kiállítom a két gyerekemet bárkinek az azonos korú gyereke mellé. Nézzük meg lelkileg, szellemileg, fizikailag, hogy kinek hogy fejlődik a gyereke. Aztán lehet okoskodni."

Már van rá tanulmány. :-)
Tegnap megint beleolvastam Ranschburg Áldás vagy átok c. könyvébe. Az 54. oldalon hivatkozik egy nagyobb tanulmányra, a következő oldalakon részletezi a főbb pontjait.
"1. A gyerekek iskolai teljesítménye akkor a legjobb, ha a televízió beépül a rendszeres tevékenységi formái közé: kiválasztja és megnézi az őt érdeklő - és életkorához illő - műsorokat, de a tévézés nem elsőrendűen fontos időtöltés az életében. Ha a gyerek túl gyakran néz televíziót - VAGY HA EGYÁLTALÁN NEM NÉZ -, iskolai eredményei rosszabbak, mint a fenti esetben."

A többi pont is érdekes, de a 3.-ban ezt írja: "...azok a középiskolás diákok, akik óvodás korukban rendszeresen nézték az educational television adásait, jobb tanulók, szebben és kevesebb hibával olvasnak, kevésbé agresszívak és az iskolai teljesítményre motiváltabbak, mint a többiek."



"Valakik mindig kikiáltanak valamit az ügyeletes sátánnak, és ezzel szívatnak másokat, fognak egy jelenséget, aminek lehetnek negatív hatásai"

Te vagy Ranschburg álnéven? :-DDD
20. oldal:"Ugyanis sokszor úgy érzem, hogy azt a sok tücsköt-bogarat, amit a pszichológusok - a televíziót ostorozván - összehordanak, nem kis mértékben a társadalomnak egy olyan önvédelmi mechanizmusa mozgatja, amit bűnbakképzésnek nevezünk."